Az amerikai–orosz dízelalkuval felgyorsultak a háború lezárását célzó erőfeszítések. Ahogyan Ukrajnának, úgy Európának sem osztottak már megint lapot. Trump megunta a rá eddig sem jellemző udvariaskodást: kérés helyett már fenyegeti Zelenszkijt, hogy fejezze be az orosz kőolajfinomítók elleni támadásokat. Ha nem, vége az amerikai támogatásnak – és azzal záros határidőn belül a háborúnak is.
Címke: Kissinger
Irán átka: olcsóbb az űrbe feljutni, mint egy tankert bérelni
Egy olajszállító tanker bérlése az Egyesült Államokból Kínába már 80 millió dollárba kerül, többe, mint egy SpaceX-rakéta indítása. Az iráni háború és a hajóhiány történelmi csúcsra pörgette a fuvardíjakat: a globális olajpiac egyre rosszkedvűbb.
A szankciók halála: az orosz dízel menti meg Trumpot
Trump feloldotta az orosz dízelre vonatkozó szankciókat, miután megállapodott Putyinnal az üzemanyag világpiaci értékesítéséről. Az amerikai elnök az iráni háború miatt megugró energiaárakat fékezné a novemberi időközi választások előtt, a deal azonban Moszkva háborús bevételeit is jócskán növelni fogja. A szankciós politika leglátványosabb bukása már maga a végjáték?
A drónháborúk két legnagyobb játékosa
A katonai drónok globális kereskedelme alaposan átalakult az ukrajnai háború éveiben. 2022 és 2025 között 16 822 darabot exportáltak a világon, ezek 86 százaléka pedig két országból, az Egyesült Államokból és Iránból érkezett – miközben a két ország gépei jellemzően a háború ellentétes oldalán jelentek meg.
Kitört az igazi hibrid háború Európában
Csak ennek semmi köze nincs az oroszokhoz. Az EU 2024-ben már megpróbálta vámokkal megállítani a kínai elektromos autók térhódítását. Peking vállat vont, majd azonnal csatába küldte a hibrideket, amelyekre nem vonatkoztak a tarifák. Most Brüsszel már az utóbbiakat próbálja levadászni, miközben azon görcsöl, hogyan lehetne elkerülni egy kereskedelmi háborút. Így sehogy.
A világ összes pénze: a háború felzabálja Ukrajnát
Ukrajna olyan pénzügyi helyzetbe került, amelyet már csak ideig-óráig lehet újabb és újabb nyugati támogatásokkal megoldani. Az idei költségvetésben 56 milliárd dolláros rés tátong, a háború pedig naponta 190 millió dollárba kerül Kijevnek. Az ország idén 44 milliárd dollárnál is többet költött védelemre az első kilenc hónapban, miközben az adóbevételek 42 milliárd dollár körül alakultak. A számla jövőre még magasabb lesz. De ki fizet a végén?
Hogyan csináljunk lakhatási válságot – és hogyan bukjunk bele?
Spanyolország gazdasági növekedése papíron igazi sikersztori. Csakhogy a GDP-ből nem lehet lakást bérelni, és a makroadatok sem sokat vigasztalják azt a fiatalt, aki húsz évig gyűjthetne egy saját otthonra. Pedro Sánchez miniszterelnök paradox módon most a lakhatási válságból próbál politikai előnyt kovácsolni egy előrehozott választással, ám kormányának parlamenti bénultsága, a korrupciós ügyek és a bevándorlással kapcsolatos feszültségek már évekkel ezelőtt kikezdték a spanyol baloldal hitelét. Pedro, az álmodó, vár.
Dízelválság: Trump bezsarolta az európaiakat
Az európai stratégiai dízeltartalékokat éppen azért tartják, hogy válság esetén legyen mihez nyúlni. Most válság van, Európa tehát hozzányúl. Csakhogy nem egészen úgy, ahogy eredetileg tervezte. Washington ugyanis exporttilalommal fenyegette meg, ha nem dob piacra több üzemanyagot. Az energiabiztonság Trump-féle változata meglehetősen egyszerű: add oda, amid van, aztán majd meglátjuk, mit kapsz vissza. Eddig működik.
Miért nem omlik össze még mindig Irán?
Irán évtizedek óta arra készül, hogy a nyugati pénzügyi és kereskedelmi rendszereket meg tudja kerülni. Oroszország, Kína és Pakisztán segítségével olyan alternatív útvonalakat épített ki, amelyek ugyan drágábbak és lassabbak, de életben tartják a gazdaságát. Éppen csak, de a rezsimnek ennyi is elég.
A gázpiac felrúgta a szabályokat, Európa megint bajban van
Európának rengeteg gáztárolója van, csak éppen egyre nehezebb megtölteni őket. Az orosz vezetékes gáz kiesése után a kontinens az LNG-től függ, annak térnyerésével azonban az országok egy globális piacon kénytelenek versenyezni a gázért – és aminek egyik első áldozata éppen a hagyományos nyári betárolási üzlet lett. Meglepetés: Magyarország a többi tagállamhoz képest jó helyzetben van. A kereskedelmi készletek mellett jelentős állami tartalékok is rendelkezésre állnak. A fránya orosz gáznak köszönhetően.
Cuki fegyverek: Trump kínai pandákat kap
Tombol a pandadiplomácia, Peking a legártalmatlanabbnak tűnő követeit küldi az Egyesült Államokba. Ez a legselymesebben adagolt politikai üzenet, az amerikai elnöknek innentől kezdve ehhez illőn kell viselkednie. Ha nem, repülnek a pandák vissza.
A nagy európai dízelpara
Ursula von der Leyen úgy rácsapott a pánikgombra, hogy Washingtonig hallatszik a vészcsengő. Egyébként teljesen jogosan: ha Trump azzal a gondolattal kacérkodik, hogy elzárja a dízelexportot, abba igen gyorsan belerokkanánk.
Trump és Zelenszkij: pattmosoly
Az amerikai elnök találkozói Zelenszkijjel egyre inkább hasonlítanak egy fáradt nagypapa és zsivány unokája vasárnapi húsleveses meetingjeire, semmint a domináns világhatalom és egy neki sok mindenben alárendelt állam vezetője közti eszmecserére.
MI-lufi: a chippiac a saját vevőit pénzeli – és ez nagyon nagy baj
Az Nvidia eredményei alapján nehéz lenne azt állítani, hogy a mesterséges intelligencia körüli biznisz egyszerű lufi. A vállalat elképesztő profitot termel, termékei iránt hatalmas a kereslet. A probléma máshol van: az MI-infrastruktúrába öntött tőke növekedése jóval gyorsabb annál, mint ahogy maga az MI képes lenne pénzt termelni. Ha ehhez hozzávesszük, hogy az Nvidia már a legnagyobb ügyfeleinek finanszírozásában is részt vesz, egy olyan rendszer körvonalai rajzolódnak ki, amelyben már az iparági szereplők kezdik pénzelni egymást. Ebbe pedig többen buktak már bele a történelem folyamán.
92 milliárd ok Kanada és az EU násza mellett
Kanada és az Európai Unió már most is komoly üzletet bonyolít egymással, de a következő években ennél szorosabban is összebújhatnak. Az árukereskedelem máris 92,7 milliárd dollárt ért el, miközben Kanada drasztikusan igyekszik csökkenteni függőségét az amerikai piactól. Brüsszel így előre megfontolt, cuki nyereségvágyból a kapcsolat elmélyítésén gondolkodik.
Adóból nagyhatalom vagyunk: Magyarország a kilencedik Európában
Franciaországban 348 különféle adót tartanak nyilván, Magyarországon 93-at. Ezzel hazánk a kilencedik helyen áll az európai rangsorban, miközben Németország például mindössze 60 adóból szedi össze a GDP 42 százalékának megfelelő adóbevételt. A számok önmagukban nem árulják el, hol mekkora az adóteher, annál többet mondanak el arról, mennyire őrültté válhat egy ország adórendszere.
Zelenszkij öngyilkosságba kergeti Ukrajnát?
Én csupán kérdezem, Julija Mendel azonban állítja. A hölgy az ukrán elnök sajtófőnöke volt, és nagyon is sokan figyelnek arra, amit mond. Például a háborús PR és a valóság közötti üvöltő különbségről. És arról, hogy a gyilkolás vég nélküli folytatása valójában csak a nyugati országok érdeke, Ukrajnából azonban végül nem marad semmi, amit meg lehetne menteni.
Trump durciháborúzik, Kína csak egy kávét kér
A 21. század legfontosabb gazdasági és technológiai versenye zajlik az Egyesült Államok és Kína között, de Washington valamiért pont Kanadát kóstolgatja egy egyre keményebb kereskedelmi háborúban. A tárgyalások összeomlottak, a vámok kölcsönösen emelkednek, Ottawa életbe léptette a megtorló intézkedéseket, a miniszterelnök megint az EU-hoz akar csatlakozni, az amerikai főnök pedig piaci kitiltásokkal fenyegetőzik. Mi a fenét csinál Trump és mit Carney? Éppen az ellenkezőjét teszik annak, amit a két ország érdeke megkövetelne.
Milyen szankciók? Kína és Irán kiröhögi a dollárt
Irán és Kína az elmúlt években úgy döntött, hagyják a fenébe a dollárra épülő és általában pénzforgalmat igénylő adok-veszek rendszert. Visszatértek a jó öreg cserekereskedelemhez, innen olaj, onnan, amit csak akarsz. Szankciók és pénzügyi szigor a fasorban sincs, az üzlet pedig virágzott. Egészen a tengeri blokádig.
Lehet még fokozni az üzemanyagválságot
Az iráni blokád alatt álló Hormuzi-szoros után a húszik tesznek róla, hogy a Vörös-tenger déli kapujánál is káoszba fulladjon a kereskedelem. Pláne úgy, hogy Szaúd-Arábia leállította a szárazföldi olajvezetékét is. Washington egyelőre hírszerzési támogatással segíti Rijádot, de ha az olajár tovább emelkedik, egyre nehezebb lesz megindokolni, miért nem lép katonailag is. Trump élete egyik legnehezebb döntése előtt áll: mennyit ér hazavágni a globális energiapiacot?