A republikánusok elbukták ugyan a félidős választást, de ettől még Trump marad az Egyesült Államok elnöke – minden jogkörével együtt. A vereség nem jelent hatalomvesztést. A demokraták számtalan módon tehetnek keresztbe innentől az elnöknek, de a külpolitika és külgazdaság irányítását nem vehetik át. Ez viszont már egyáltalán nem jó hír az európaiak számára.
Címke: elemzés
Orbán, az esőcsináló
Paradox módon az Orbánt gyűlölő globalistáknak most tapsolniuk kellene: a volt kormányfő elméleti jelölése ugyanis pont arra utal, hogy Trump nem szétverni, inkább megmenteni akarja az ENSZ-t. De messze nem jelenlegi formájában. Kell egy esőcsináló.
A szankciók halála: az orosz dízel menti meg Trumpot
Trump feloldotta az orosz dízelre vonatkozó szankciókat, miután megállapodott Putyinnal az üzemanyag világpiaci értékesítéséről. Az amerikai elnök az iráni háború miatt megugró energiaárakat fékezné a novemberi időközi választások előtt, a deal azonban Moszkva háborús bevételeit is jócskán növelni fogja. A szankciós politika leglátványosabb bukása már maga a végjáték?
A gázpiac felrúgta a szabályokat, Európa megint bajban van
Európának rengeteg gáztárolója van, csak éppen egyre nehezebb megtölteni őket. Az orosz vezetékes gáz kiesése után a kontinens az LNG-től függ, annak térnyerésével azonban az országok egy globális piacon kénytelenek versenyezni a gázért – és aminek egyik első áldozata éppen a hagyományos nyári betárolási üzlet lett. Meglepetés: Magyarország a többi tagállamhoz képest jó helyzetben van. A kereskedelmi készletek mellett jelentős állami tartalékok is rendelkezésre állnak. A fránya orosz gáznak köszönhetően.
Lehet még fokozni az üzemanyagválságot
Az iráni blokád alatt álló Hormuzi-szoros után a húszik tesznek róla, hogy a Vörös-tenger déli kapujánál is káoszba fulladjon a kereskedelem. Pláne úgy, hogy Szaúd-Arábia leállította a szárazföldi olajvezetékét is. Washington egyelőre hírszerzési támogatással segíti Rijádot, de ha az olajár tovább emelkedik, egyre nehezebb lesz megindokolni, miért nem lép katonailag is. Trump élete egyik legnehezebb döntése előtt áll: mennyit ér hazavágni a globális energiapiacot?
ENSZ-válság: az önmagát felfaló bürokrataszörny
António Guterres egyre gyakrabban beszél a multilaterális rend válságáról, miközben az általa vezetett ENSZ a saját működésének fenntartására is alig képes. A szervezet mélyrepülése így éppen egy haldokló multilaterális intézményi modell tünete: bár univerzális szerepet követel magának, a tagállami jóindulat (volt) az egyetlen finanszírozási alapja.
Luke, én vagyok az, Donald
Réges-régen, egy Európai Unió nevű galaxisban a lázadók elhatározták, hogy saját űrflottát építenek. Aztán megjelent a washingtoni sötét oldal: Emmanuel Macron párizsi űrcsúcstalálkozójáról négy amerikai vállalat lépett vissza Trump nagyúr parancsára. Nincs közösködés. Európa saját űripari kapacitást és globális szabályozást akar, a Halálcsillagon viszont nem lelkesednek az ötletért. Egyre nagyobb a zavar a transzatlanti Erőben.
Trump egy kávét és 65 milliárd hordó olajat gurít le nyitásként
Az amerikai elnök vadnyugati stílusban pókerezik. Bárkit odaenged a kártyaasztalhoz, de míg egyeseknek elmondja az új játékszabályokat, másokat osztás helyett szó nélkül lelő. Az új partiban Kína az előbbi, Venezuela az utóbbi kategóriába tartozik.
Vérengzés a szomszédban
Az amerikai elnök újabb vámcsapása ezúttal az Egyesült Államok egyik legnagyobb gazdasági partnerét, Kanadát kényszerítette kereskedelmi háborúba. Washington 50 százalékos vámot vetett ki mintegy 20 milliárd dollárnyi kanadai termékre, Mark Carney miniszterelnök válaszul ugyanekkora értékű amerikai importot sújt bosszúvámokkal. Az észak-amerikai kereskedelmi rendszer haldoklik.
Amerika végtelen háborúi visszatértek
Ukrajna, Gáza, Irán és Jemen ugyanazt a problémát jelenti: az Egyesült Államok továbbra is nélkülözhetetlen a szövetségesei számára, de egyre kevésbé tudja meghatározni, hogyan vívják meg – és főként hogyan fejezzék be – a háborúikat.
A hormuzi válság legdurvább része az, amit nem látunk
A Hormuzi-szoroson a háború előtti napi 18 millió hordó helyett augusztusban már csak mintegy 2 milliónyi olaj és finomított termék halad át. Ennél azonban van egy nagyobb probléma: maguk a kereskedők sem tudják pontosan, mennyi olaj jut ki a térségből. A piac emiatt is kezdte tartósan beárazni a jelenlegi helyzetet, ami nem jó, de nem is tragikus. Már akinek.
Az adatközpontok geopolitikája
Az elmúlt években az adat az olajhoz hasonlítható súlyt szerzett a világgazdaságban, így a következő évtized stratégiai erőforrása már maga a számítási kapacitás és az ahhoz szükséges energia lesz. Az adatközpontok körül kibontakozó verseny ma már döntő tényező az energiabiztonság, a gazdasági szuverenitás és természetesen a mesterséges intelligencia jövője terén.
Kína ipart épített, Európa falakat
Európa nem akar kereskedelmi háborút Kínával, de egyre több eszközt készít elő arra az esetre, ha mégis kitörne. A kontinens ipara több stratégiai ágazatban is kezd kellemetlenül függővé válni attól az országtól, amelynek a termékeivel versenyezni próbál. Kína viszont nem vár arra, hogy az EU összeszedje magát.
Csapdában az Öböl-államok
Az iráni háború alapjaiban kérdőjelezte meg azt a biztonsági modellt, amelyre a Perzsa-öböl monarchiái az elmúlt évtizedek gazdasági felemelkedését építették. Bár az Egyesült Államok a térség első számú katonai partnere, Rijád, Abu-Dzabi és Doha ma már kevésbé akarja kizárólag Washingtonra bízni a jövőjét – ahogyan a másik oldal, Kína sem opció számukra.
Ostrom alatt Európa autóipara
Az európai autóipar egyszerre veszítette el a legfontosabb exportpiacát és a hazai piacának jelentős részét. A kínai gyártók rekordsebességgel terjeszkednek, az árháború felemészti a profitot, a gyárbezárások és tömeges leépítések Európa autóiparának alapjait rengetik meg. Van ebből kiút?
A Pax Americana koporsójánál
Nyolcvan évvel a második világháború után az Egyesült Államok már nem ugyanaz a megkérdőjelezhetetlen globális hegemón, mint amely a Pax Americana rendszerét felépítette. Hanyatlása sikerének a mellékhatása: a világrend, amelyet létrehozott, végül olyan riválisokat nevelt ki, amelyek ma már vele egyenrangú szereplőként lépnek fel.
A tű az MI-lufi mellett
Tajvan tőzsdéje történelmi csúcsokat ostromol, emögött azonban mindössze egyetlen elmélet áll: a mesterséges intelligencia korlátlan növekedési ígérete, amelyet a szigeten a világ chipbérgyártója, a TSMC dominanciája betonoz be. Erre épül minden. A sziget gazdasága egy globális fogadóirodára hasonlít, ahol az összes befektetési döntés a mesterséges intelligencia vetületében értelmezhető.
Havanna utolsó nyara
Több mint száz évvel Kuba függetlenségének kikiáltása után a szigetország ismét ugyanazzal a dilemmával találja szemben magát, mint 1902-ben: hogyan őrizheti meg a szuverenitását egy olyan helyzetben, amikor a gazdasági túlélése éppen attól a hatalomtól függ, amely a legerősebb nyomást gyakorolja rá? Trump új Kuba-politikája hidegháború utáni hidegháborút teremt.
Világrend két gravitációs ponttal
A globális rendszer a jelek szerint nem szélesedik, hanem szűkül: a középhatalmak mozgástere látszólag nőtt a hidegháború után, valójában csupán egy átmeneti gazdasági és geopolitikai lehetőséget használtak ki. Az Egyesült Államok és Kína közben ugyanazon rendszer feletti ellenőrzés jogáért verseng, ami előbb-utóbb minden köztes szereplőt választási kényszerbe hozhat.
Peking főpróbát tart Tajvan előtt
Amíg a világ a Hormuzi-szorosra figyelt, addig Kína valami sokkal fontosabbat tesztelt: miként lehet túlélni egy amerikai szankciós háborút. Peking megalkotása óta először aktiválta saját „blocking statute” rendszerét, és ezzel új korszakot nyitott a globális pénzügyi hidegháborúban.