Trump egy kávét és 65 milliárd hordó olajat gurít le nyitásként

Az amerikai elnök vadnyugati stílusban pókerezik. Bárkit odaenged a kártyaasztalhoz, de míg egyeseknek elmondja az új játékszabályokat, másokat osztás helyett szó nélkül lelő. Az új partiban Kína az előbbi, Venezuela az utóbbi kategóriába tartozik.

Amerika megint a rossz háborúban van

Trump iráni háborúja már Ázsiából is kezdi kiszorítani az amerikai katonai jelenlétet. A Pentagon a napokban kivonta az utolsó repülőgép-hordozóját a csendes-óceáni térségből, hogy a Perzsa-öbölnél váltson egy másikat. Ezzel egyetlen egy sem maradt arrafelé. Kína köszöni szépen.

Világrend két gravitációs ponttal

A globális rendszer a jelek szerint nem szélesedik, hanem szűkül: a középhatalmak mozgástere látszólag nőtt a hidegháború után, valójában csupán egy átmeneti gazdasági és geopolitikai lehetőséget használtak ki. Az Egyesült Államok és Kína közben ugyanazon rendszer feletti ellenőrzés jogáért verseng, ami előbb-utóbb minden köztes szereplőt választási kényszerbe hozhat.

Peking főpróbát tart Tajvan előtt

Amíg a világ a Hormuzi-szorosra figyelt, addig Kína valami sokkal fontosabbat tesztelt: miként lehet túlélni egy amerikai szankciós háborút. Peking megalkotása óta először aktiválta saját „blocking statute” rendszerét, és ezzel új korszakot nyitott a globális pénzügyi hidegháborúban.

A geopolitika felzabálja a globalizációt

Sok évtizeden át úgy tűnt, hogy az országok közötti gazdasági összefonódás felülírja a nagyhatalmi logikát. Mostanra ennek az ellenkezője rajzolódott ki: a geopolitika visszavette az irányítást, a globalizációt pedig a saját eszközévé alakította.

Az MI versenye végül egy gyártósoron dől el

Washington a kreativitást, Peking az alkalmazást tartja a verseny kulcsának. Míg az Egyesült Államok a Big Tech laborjaiban tervezi a jövőt, Kína a gyárakban és városokban építi meg a saját MI-birodalmát – a kérdés ugyanis nem az, ki fejleszti ki előbb a szuperintelligenciát, hanem hogy ki tud gyorsabban valóságot teremteni belőle.