Washington végre a háború lezárásának legnehezebb és leglényegesebb kérdését feszegeti: mi védené meg Ukrajnát egy támadástól a jövőben, és mit kellene ezért feladnia? Miközben a béketárgyalások zajlanak, Európa még mindig teljes diplomáciai káoszban vergődik.
Címke: Vlagyimir Putyin
Putyin és Trump üzlete: máris vége a dízelgésnek?
A Fehér Ház gazdasági szükségszerűségként próbálta eladni az orosz dízel amerikai importját, a megállapodás valódi jelentősége azonban geopolitikai volt: Trump ezzel kezdhette volna meg az Oroszország elleni szankciós rendszer lebontását. A kísérlet egyelőre kudarcba fulladni látszik, mivel az amerikai demokraták jogi és politikai ellenállása megbéníthatja az üzletet. Nem jó hír ez Trumpnak, nem jó az Egyesült Államoknak – és különösen nem jó a világpiacnak.
Putyin in da spájz
Néhány európai tagállam annyira túltolja az állítólagos orosz hibrid hadviselés és a „mindjárt megtámadnak bennünket” kiabálását, hogy a minap már a Pentagonnak kellett rájuk szólnia: húzzák vissza a hangerőt, mielőtt az üvöltésük önbeteljesítő jóslattá válik.
Trump Zelenszkij fejét követeli
Az amerikai–orosz dízelalkuval felgyorsultak a háború lezárását célzó erőfeszítések. Ahogyan Ukrajnának, úgy Európának sem osztottak már megint lapot. Trump megunta a rá eddig sem jellemző udvariaskodást: kérés helyett már fenyegeti Zelenszkijt, hogy fejezze be az orosz kőolajfinomítók elleni támadásokat. Ha nem, vége az amerikai támogatásnak – és azzal záros határidőn belül a háborúnak is.
Az orosz apokalipszis érdeklődés hiányában elmarad
Putyin megtámadja Európát? A nyugati média és sok európai politikus nem győzi bizonygatni, hogy Moszkva már a kést feni, és csak a megfelelő pillanatra vár. A valóság ennél jóval prózaibb: Oroszországnak sem ideje, sem pénze, sem kapacitása nincs ilyesmire. A kedvéről nem is beszélve.
Multipoláris világ helyett geopolitikai szétesés
A Kreml még néhány éve is a leendő multipoláris világrend egyik központjaként tekintett magára, most azonban úgy tűnik, hogy Oroszország egy új pólus építése helyett elveszíti a saját geopolitikai övezeteit. Amíg Moszkva Ukrajnában ragad, addig Törökország a Kaukázusban érvényesíti az érdekeit, Peking pedig ránehezedik az orosz Távol-Keletre.