Vance a választási bukás után azonnal felismerte, hogy az iráni háború politikai örökségét nem viheti magával 2028-ba. Az alelnök nyíltan szembeszállt Trumppal: most nyílt meg előtte a lehetőség, hogy az elnök politikai örökségét megtartva, de legnépszerűtlenebb döntéseitől elhatárolódva induljon el a két év múlva esedékes választáson. A Trump utáni korszakért folyó verseny ezzel elkezdődött.
Címke: iráni háború
Irán átka: olcsóbb az űrbe feljutni, mint egy tankert bérelni
Egy olajszállító tanker bérlése az Egyesült Államokból Kínába már 80 millió dollárba kerül, többe, mint egy SpaceX-rakéta indítása. Az iráni háború és a hajóhiány történelmi csúcsra pörgette a fuvardíjakat: a globális olajpiac egyre rosszkedvűbb.
Dízelválság: Trump bezsarolta az európaiakat
Az európai stratégiai dízeltartalékokat éppen azért tartják, hogy válság esetén legyen mihez nyúlni. Most válság van, Európa tehát hozzányúl. Csakhogy nem egészen úgy, ahogy eredetileg tervezte. Washington ugyanis exporttilalommal fenyegette meg, ha nem dob piacra több üzemanyagot. Az energiabiztonság Trump-féle változata meglehetősen egyszerű: add oda, amid van, aztán majd meglátjuk, mit kapsz vissza. Eddig működik.
Miért nem omlik össze még mindig Irán?
Irán évtizedek óta arra készül, hogy a nyugati pénzügyi és kereskedelmi rendszereket meg tudja kerülni. Oroszország, Kína és Pakisztán segítségével olyan alternatív útvonalakat épített ki, amelyek ugyan drágábbak és lassabbak, de életben tartják a gazdaságát. Éppen csak, de a rezsimnek ennyi is elég.
A nagy európai dízelpara
Ursula von der Leyen úgy rácsapott a pánikgombra, hogy Washingtonig hallatszik a vészcsengő. Egyébként teljesen jogosan: ha Trump azzal a gondolattal kacérkodik, hogy elzárja a dízelexportot, abba igen gyorsan belerokkanánk.
Milyen szankciók? Kína és Irán kiröhögi a dollárt
Irán és Kína az elmúlt években úgy döntött, hagyják a fenébe a dollárra épülő és általában pénzforgalmat igénylő adok-veszek rendszert. Visszatértek a jó öreg cserekereskedelemhez, innen olaj, onnan, amit csak akarsz. Szankciók és pénzügyi szigor a fasorban sincs, az üzlet pedig virágzott. Egészen a tengeri blokádig.
Lehet még fokozni az üzemanyagválságot
Az iráni blokád alatt álló Hormuzi-szoros után a húszik tesznek róla, hogy a Vörös-tenger déli kapujánál is káoszba fulladjon a kereskedelem. Pláne úgy, hogy Szaúd-Arábia leállította a szárazföldi olajvezetékét is. Washington egyelőre hírszerzési támogatással segíti Rijádot, de ha az olajár tovább emelkedik, egyre nehezebb lesz megindokolni, miért nem lép katonailag is. Trump élete egyik legnehezebb döntése előtt áll: mennyit ér hazavágni a globális energiapiacot?
Trump egy kávét és 65 milliárd hordó olajat gurít le nyitásként
Az amerikai elnök vadnyugati stílusban pókerezik. Bárkit odaenged a kártyaasztalhoz, de míg egyeseknek elmondja az új játékszabályokat, másokat osztás helyett szó nélkül lelő. Az új partiban Kína az előbbi, Venezuela az utóbbi kategóriába tartozik.
Szankciós bukta: végül mindig a piac diktál
Washington előbb büntetővámmal, majd egy kereskedelmi alkuval próbálta rávenni Indiát, hogy mondjon le az orosz olajról. Újdelhi egy időre vissza is vett az import tempójából, de amikor a Hormuzi-szoros válsága veszélybe sodorta az ázsiai ellátást, újra Moszkva felé fordult, hogy aztán történelmi csúcsra pörgesse a vásárlást. Trump tiltásra épülő politikája éppen az első olajválságig tartott.
Mit keresett a CIA főnöke Moszkvában?
Ami biztos: a CIA vezetője augusztus 25-én váratlanul Moszkvába repült, majd pár óra múlva sietősen távozott. Sem Washington, sem Moszkva nem közölte, kivel és miről tárgyalt. Ami szintén biztos: a két ország között hónapok óta akadozik az ukrajnai háború lezárását célzó diplomácia, miközben Oroszország és Irán katonai együttműködése egyre ingerültebbé teszi az Egyesült Államokat. Minden más találgatás.
Mélyponton Trump támogatottsága
A Big Beautiful Boss népszerűségi mutatója 33 százalékon áll. Nagyon kevés ahhoz képest, hogy nyakán vannak a félidős választások. A szavazópolgárok az inflációt, a megélhetési költség emelkedését, vagyis az iráni háborút készülnek megbosszulni.
Amerika végtelen háborúi visszatértek
Ukrajna, Gáza, Irán és Jemen ugyanazt a problémát jelenti: az Egyesült Államok továbbra is nélkülözhetetlen a szövetségesei számára, de egyre kevésbé tudja meghatározni, hogyan vívják meg – és főként hogyan fejezzék be – a háborúikat.
A hormuzi válság legdurvább része az, amit nem látunk
A Hormuzi-szoroson a háború előtti napi 18 millió hordó helyett augusztusban már csak mintegy 2 milliónyi olaj és finomított termék halad át. Ennél azonban van egy nagyobb probléma: maguk a kereskedők sem tudják pontosan, mennyi olaj jut ki a térségből. A piac emiatt is kezdte tartósan beárazni a jelenlegi helyzetet, ami nem jó, de nem is tragikus. Már akinek.
Amerika megint a rossz háborúban van
Trump iráni háborúja már Ázsiából is kezdi kiszorítani az amerikai katonai jelenlétet. A Pentagon a napokban kivonta az utolsó repülőgép-hordozóját a csendes-óceáni térségből, hogy a Perzsa-öbölnél váltson egy másikat. Ezzel egyetlen egy sem maradt arrafelé. Kína köszöni szépen.
A „mekkai NATO” kérdőjelei
Szaúd-Arábia, Törökország és Pakisztán közös védelmi megállapodása még nem jelenti egy hirtelen megalakuló „iszlám NATO” születését, de bivalyerős jele annak, hogy az Egyesült Államok biztonsági szerepvállalásának megingása mennyire átformálja a közel-keleti biztonságpolitikákat.
Trump arca és az iráni banánhéj
Az amerikai benzinárak magasak, az elnök népszerűsége alacsony. Nem a legjobb kilátások a félidős választások előtt, pláne úgy, hogy Trump csak rosszul tud kijönni az iráni balhéból.
Miért nem tud Amerika kiszállni a háborúkból?
Vietnam, Irak, Afganisztán. Három különböző konfliktus, három különböző korszak, mégis ugyanaz a forgatókönyv: egy gyorsnak ígért beavatkozásból egy-két évtizedes konfliktus lesz. Miért? Mert az amerikai intézményrendszer politikailag biztonságosabbá teszi egy kudarcba fulladt háború folytatását, mint annak lezárását.
Irán túszul ejti a világgazdaságot
Irán folytatja diplomáciai elrettentését: immár egyenesen Washington öbölbeli szövetségeseit fenyegeti nyíltan megtorlással. Ha újabb amerikai csapások érik az iráni infrastruktúrát, célkeresztjébe kerülnek a térség olajmezői, finomítói, villamosenergia-hálózatai és vízellátó rendszerei. Vagyis olyan gazdasági kockázatot teremt, amely még Trumpot is tárgyalóasztalhoz kényszerítheti.
És az MI végül megnyomja a nagy piros gombot
A mesterséges intelligencia alkalmazása a hadviselésben ezernyi veszélyt rejt. Mind közül a legnagyobb, hogy túlgyorsítja a katonai döntéshozatalt: papíron ugyan továbbra is az ember diktál, a valóságban a gép reakcióidejével szemben már nem marad ideje mérlegelni. Ez nem a legjobb hír a nukleáris csapásmérő rendszerek világában.
Az olajhorror leghangosabb sikolya
A Hormuzi-szoros lezárása nem egyformán sújtotta a délkelet-ázsiai országokat. Bár a nemzetközi figyelem Indonézia összeroppanó valutájára összpontosult, a legsúlyosabb gazdasági és társadalmi következményeket a Fülöp-szigetek szenvedte el.