Az Nvidia vezetőjének magánéleti botránya az amerikai–kínai technológiai háború közepén robbant. A feltételezett hírszerzési kapcsolat miatti balhé máris jelentős tőzsdei értékvesztéssel járt, a borsosabb számlát azonban Washington nyújtja majd be azzal, hogy immár valós nemzetbiztonsági okokra hivatkozva piszkál bele a chipkereskedelembe.
Kategória: Kereskedelem
Putyin és Trump üzlete: máris vége a dízelgésnek?
A Fehér Ház gazdasági szükségszerűségként próbálta eladni az orosz dízel amerikai importját, a megállapodás valódi jelentősége azonban geopolitikai volt: Trump ezzel kezdhette volna meg az Oroszország elleni szankciós rendszer lebontását. A kísérlet egyelőre kudarcba fulladni látszik, mivel az amerikai demokraták jogi és politikai ellenállása megbéníthatja az üzletet. Nem jó hír ez Trumpnak, nem jó az Egyesült Államoknak – és különösen nem jó a világpiacnak.
Haláli üzlet: nem boldogok a koporsókészítők
Az európai iparvédelmi küzdelem újabb, egészen bizarr fejezetéhez érkeztünk: a kínai konkurencia már a koporsógyártókat is kinyírja. Például a legmorbidabb IKEA-módszerrel.
A kínai fal Európában épül tovább
Brüsszel 350 ezer autóban maximálná a kínai hibridek importját, de van egy bökkenő. A megállapodás jogilag nem kötelező érvényű, a kínai gyártók pedig már régen felismerték, hogy nem csak exporttal lehet meghódítani Európát. Ha az autó nem jöhet be, majd legyártják helyben. Vagyis máris megtalálták a kiskaput, amit Európa nem tud lelakatolni.
Irán átka: olcsóbb az űrbe feljutni, mint egy tankert bérelni
Egy olajszállító tanker bérlése az Egyesült Államokból Kínába már 80 millió dollárba kerül, többe, mint egy SpaceX-rakéta indítása. Az iráni háború és a hajóhiány történelmi csúcsra pörgette a fuvardíjakat: a globális olajpiac egyre rosszkedvűbb.
Kitört az igazi hibrid háború Európában
Csak ennek semmi köze nincs az oroszokhoz. Az EU 2024-ben már megpróbálta vámokkal megállítani a kínai elektromos autók térhódítását. Peking vállat vont, majd azonnal csatába küldte a hibrideket, amelyekre nem vonatkoztak a tarifák. Most Brüsszel már az utóbbiakat próbálja levadászni, miközben azon görcsöl, hogyan lehetne elkerülni egy kereskedelmi háborút. Így sehogy.
Dízelválság: Trump bezsarolta az európaiakat
Az európai stratégiai dízeltartalékokat éppen azért tartják, hogy válság esetén legyen mihez nyúlni. Most válság van, Európa tehát hozzányúl. Csakhogy nem egészen úgy, ahogy eredetileg tervezte. Washington ugyanis exporttilalommal fenyegette meg, ha nem dob piacra több üzemanyagot. Az energiabiztonság Trump-féle változata meglehetősen egyszerű: add oda, amid van, aztán majd meglátjuk, mit kapsz vissza. Eddig működik.
A nagy európai dízelpara
Ursula von der Leyen úgy rácsapott a pánikgombra, hogy Washingtonig hallatszik a vészcsengő. Egyébként teljesen jogosan: ha Trump azzal a gondolattal kacérkodik, hogy elzárja a dízelexportot, abba igen gyorsan belerokkanánk.
92 milliárd ok Kanada és az EU násza mellett
Kanada és az Európai Unió már most is komoly üzletet bonyolít egymással, de a következő években ennél szorosabban is összebújhatnak. Az árukereskedelem máris 92,7 milliárd dollárt ért el, miközben Kanada drasztikusan igyekszik csökkenteni függőségét az amerikai piactól. Brüsszel így előre megfontolt, cuki nyereségvágyból a kapcsolat elmélyítésén gondolkodik.
Trump durciháborúzik, Kína csak egy kávét kér
A 21. század legfontosabb gazdasági és technológiai versenye zajlik az Egyesült Államok és Kína között, de Washington valamiért pont Kanadát kóstolgatja egy egyre keményebb kereskedelmi háborúban. A tárgyalások összeomlottak, a vámok kölcsönösen emelkednek, Ottawa életbe léptette a megtorló intézkedéseket, a miniszterelnök megint az EU-hoz akar csatlakozni, az amerikai főnök pedig piaci kitiltásokkal fenyegetőzik. Mi a fenét csinál Trump és mit Carney? Éppen az ellenkezőjét teszik annak, amit a két ország érdeke megkövetelne.
Milyen szankciók? Kína és Irán kiröhögi a dollárt
Irán és Kína az elmúlt években úgy döntött, hagyják a fenébe a dollárra épülő és általában pénzforgalmat igénylő adok-veszek rendszert. Visszatértek a jó öreg cserekereskedelemhez, innen olaj, onnan, amit csak akarsz. Szankciók és pénzügyi szigor a fasorban sincs, az üzlet pedig virágzott. Egészen a tengeri blokádig.
Lehet még fokozni az üzemanyagválságot
Az iráni blokád alatt álló Hormuzi-szoros után a húszik tesznek róla, hogy a Vörös-tenger déli kapujánál is káoszba fulladjon a kereskedelem. Pláne úgy, hogy Szaúd-Arábia leállította a szárazföldi olajvezetékét is. Washington egyelőre hírszerzési támogatással segíti Rijádot, de ha az olajár tovább emelkedik, egyre nehezebb lesz megindokolni, miért nem lép katonailag is. Trump élete egyik legnehezebb döntése előtt áll: mennyit ér hazavágni a globális energiapiacot?
Vérengzés a szomszédban
Az amerikai elnök újabb vámcsapása ezúttal az Egyesült Államok egyik legnagyobb gazdasági partnerét, Kanadát kényszerítette kereskedelmi háborúba. Washington 50 százalékos vámot vetett ki mintegy 20 milliárd dollárnyi kanadai termékre, Mark Carney miniszterelnök válaszul ugyanekkora értékű amerikai importot sújt bosszúvámokkal. Az észak-amerikai kereskedelmi rendszer haldoklik.
A vámok istene új pörölyt kap
Az ember, aki kéjes élvezettel és 5 f-fel ejti ki a tariff szót, új lehetőségek előtt áll. Az amerikai törvényhozás újabb eszközt ad Trump kezébe az orosz energiaimportot fenntartó országok megbüntetésére. Csakhogy a 100 százalékos vám kivetési lehetőségét tartalmazó tervezet annyira tágan értelmezhető, hogy az elnök bármire használhatja. A kedvencére, gazdasági, kereskedelmi, diplomáciai zsarolásra is.