Ursula von der Leyen úgy rácsapott a pánikgombra, hogy Washingtonig hallatszik a vészcsengő. Egyébként teljesen jogosan: ha Trump azzal a gondolattal kacérkodik, hogy elzárja a dízelexportot, abba igen gyorsan belerokkanánk.
Kategória: Világgazdaság
Trump durciháborúzik, Kína csak egy kávét kér
A 21. század legfontosabb gazdasági és technológiai versenye zajlik az Egyesült Államok és Kína között, de Washington valamiért pont Kanadát kóstolgatja egy egyre keményebb kereskedelmi háborúban. A tárgyalások összeomlottak, a vámok kölcsönösen emelkednek, Ottawa életbe léptette a megtorló intézkedéseket, a miniszterelnök megint az EU-hoz akar csatlakozni, az amerikai főnök pedig piaci kitiltásokkal fenyegetőzik. Mi a fenét csinál Trump és mit Carney? Éppen az ellenkezőjét teszik annak, amit a két ország érdeke megkövetelne.
Lehet még fokozni az üzemanyagválságot
Az iráni blokád alatt álló Hormuzi-szoros után a húszik tesznek róla, hogy a Vörös-tenger déli kapujánál is káoszba fulladjon a kereskedelem. Pláne úgy, hogy Szaúd-Arábia leállította a szárazföldi olajvezetékét is. Washington egyelőre hírszerzési támogatással segíti Rijádot, de ha az olajár tovább emelkedik, egyre nehezebb lesz megindokolni, miért nem lép katonailag is. Trump élete egyik legnehezebb döntése előtt áll: mennyit ér hazavágni a globális energiapiacot?
Állami gigászok és olajbirodalmak: így néz ki a világ Amerika nélkül
Amerikán kívül is elképesztő pénzek mozognak: a világ legnagyobb vállalatai közül több akkora bevételt termel, amely egy közepes ország gazdaságával vetekszik. A lista élén egy kínai állami óriás áll, amely egyetlen év alatt 555 milliárd dolláros bevételt hozott össze.
Hol ér a legtöbbet a minimálbér?
Európai fölényt mutat a minimálbérek vásárlóerővel korrigált világranglistája: a top 10-ben nyolc hely a kontinens országaié. Svájc vezet 3804 dollárral, Németország, Nagy-Britannia és Hollandia pedig egyaránt 2900 dollár körüli értékkel követi. AZ USA csak a huszonötödik, és kapaszkodj: Magyarország két hellyel feljebb áll nála a tabellán. A lista ugyan kicsit becsapós, na de na.
Szankciós bukta: végül mindig a piac diktál
Washington előbb büntetővámmal, majd egy kereskedelmi alkuval próbálta rávenni Indiát, hogy mondjon le az orosz olajról. Újdelhi egy időre vissza is vett az import tempójából, de amikor a Hormuzi-szoros válsága veszélybe sodorta az ázsiai ellátást, újra Moszkva felé fordult, hogy aztán történelmi csúcsra pörgesse a vásárlást. Trump tiltásra épülő politikája éppen az első olajválságig tartott.
Vérengzés a szomszédban
Az amerikai elnök újabb vámcsapása ezúttal az Egyesült Államok egyik legnagyobb gazdasági partnerét, Kanadát kényszerítette kereskedelmi háborúba. Washington 50 százalékos vámot vetett ki mintegy 20 milliárd dollárnyi kanadai termékre, Mark Carney miniszterelnök válaszul ugyanekkora értékű amerikai importot sújt bosszúvámokkal. Az észak-amerikai kereskedelmi rendszer haldoklik.
A hormuzi válság legdurvább része az, amit nem látunk
A Hormuzi-szoroson a háború előtti napi 18 millió hordó helyett augusztusban már csak mintegy 2 milliónyi olaj és finomított termék halad át. Ennél azonban van egy nagyobb probléma: maguk a kereskedők sem tudják pontosan, mennyi olaj jut ki a térségből. A piac emiatt is kezdte tartósan beárazni a jelenlegi helyzetet, ami nem jó, de nem is tragikus. Már akinek.
Európa legbetegebb embere
Németország ipara minden válság után alacsonyabb növekedési pályára kerül. A korábbi exportkirályság recseg-ropog, az energiaárak nem tudnak lenyugodni, a szabályozás és a bürokrácia pokollá teszi a vállalatok működését, Kína pedig alázatos vevőből mindent legyaluló exportnagyhatalommá vált. Ahogy a dolgok állnak, a stagnálás lenne az új normális.
Kína ipart épített, Európa falakat
Európa nem akar kereskedelmi háborút Kínával, de egyre több eszközt készít elő arra az esetre, ha mégis kitörne. A kontinens ipara több stratégiai ágazatban is kezd kellemetlenül függővé válni attól az országtól, amelynek a termékeivel versenyezni próbál. Kína viszont nem vár arra, hogy az EU összeszedje magát.