ENSZ-válság: az önmagát felfaló bürokrataszörny

António Guterres egyre gyakrabban beszél a multilaterális rend válságáról, miközben az általa vezetett ENSZ a saját működésének fenntartására is alig képes. A szervezet mélyrepülése így éppen egy haldokló multilaterális intézményi modell tünete: bár univerzális szerepet követel magának, a tagállami jóindulat (volt) az egyetlen finanszírozási alapja.

Luke, én vagyok az, Donald

Réges-régen, egy Európai Unió nevű galaxisban a lázadók elhatározták, hogy saját űrflottát építenek. Aztán megjelent a washingtoni sötét oldal: Emmanuel Macron párizsi űrcsúcstalálkozójáról négy amerikai vállalat lépett vissza Trump nagyúr parancsára. Nincs közösködés. Európa saját űripari kapacitást és globális szabályozást akar, a Halálcsillagon viszont nem lelkesednek az ötletért. Egyre nagyobb a zavar a transzatlanti Erőben.

Trump egy kávét és 65 milliárd hordó olajat gurít le nyitásként

Az amerikai elnök vadnyugati stílusban pókerezik. Bárkit odaenged a kártyaasztalhoz, de míg egyeseknek elmondja az új játékszabályokat, másokat osztás helyett szó nélkül lelő. Az új partiban Kína az előbbi, Venezuela az utóbbi kategóriába tartozik.

Vérengzés a szomszédban

Az amerikai elnök újabb vámcsapása ezúttal az Egyesült Államok egyik legnagyobb gazdasági partnerét, Kanadát kényszerítette kereskedelmi háborúba. Washington 50 százalékos vámot vetett ki mintegy 20 milliárd dollárnyi kanadai termékre, Mark Carney miniszterelnök válaszul ugyanekkora értékű amerikai importot sújt bosszúvámokkal. Az észak-amerikai kereskedelmi rendszer haldoklik.

Amerika végtelen háborúi visszatértek

Ukrajna, Gáza, Irán és Jemen ugyanazt a problémát jelenti: az Egyesült Államok továbbra is nélkülözhetetlen a szövetségesei számára, de egyre kevésbé tudja meghatározni, hogyan vívják meg – és főként hogyan fejezzék be – a háborúikat.

Az adatközpontok geopolitikája

Az elmúlt években az adat az olajhoz hasonlítható súlyt szerzett a világgazdaságban, így a következő évtized stratégiai erőforrása már maga a számítási kapacitás és az ahhoz szükséges energia lesz. Az adatközpontok körül kibontakozó verseny ma már döntő tényező az energiabiztonság, a gazdasági szuverenitás és természetesen a mesterséges intelligencia jövője terén.

Kína ipart épített, Európa falakat

Európa nem akar kereskedelmi háborút Kínával, de egyre több eszközt készít elő arra az esetre, ha mégis kitörne. A kontinens ipara több stratégiai ágazatban is kezd kellemetlenül függővé válni attól az országtól, amelynek a termékeivel versenyezni próbál. Kína viszont nem vár arra, hogy az EU összeszedje magát.

Csapdában az Öböl-államok

Az iráni háború alapjaiban kérdőjelezte meg azt a biztonsági modellt, amelyre a Perzsa-öböl monarchiái az elmúlt évtizedek gazdasági felemelkedését építették. Bár az Egyesült Államok a térség első számú katonai partnere, Rijád, Abu-Dzabi és Doha ma már kevésbé akarja kizárólag Washingtonra bízni a jövőjét – ahogyan a másik oldal, Kína sem opció számukra.

Ostrom alatt Európa autóipara

Az európai autóipar egyszerre veszítette el a legfontosabb exportpiacát és a hazai piacának jelentős részét. A kínai gyártók rekordsebességgel terjeszkednek, az árháború felemészti a profitot, a gyárbezárások és tömeges leépítések Európa autóiparának alapjait rengetik meg. Van ebből kiút?

A Pax Americana koporsójánál

Nyolcvan évvel a második világháború után az Egyesült Államok már nem ugyanaz a megkérdőjelezhetetlen globális hegemón, mint amely a Pax Americana rendszerét felépítette. Hanyatlása sikerének a mellékhatása: a világrend, amelyet létrehozott, végül olyan riválisokat nevelt ki, amelyek ma már vele egyenrangú szereplőként lépnek fel.