Egy ukrán hadifogoly-ügyből váratlan diplomáciai konfliktus lett Dél-Korea és Ukrajna között. Zelenszkij bejelentette, hogy két elfogott észak-koreai katonát Szöulba küldtek, a dél-koreai kormány szerint viszont az átadás részleteit nem kellett volna nyilvánosságra hozni. Kijev tagadja, hogy létezett titoktartási megállapodás. Így már azon megy a veszekedés, hogy ki hazudik. A tét maga az ukrán–dél-koreai kapcsolat, Putyin csak egy kávét kér.

Az iráni háború drasztikusan csökkentette az OPEC tagállamok mozgásterét és hatalmát. Ezzel szemben Kína a globális olajpiacot alakító egyik legizmosabb szereplővé vált. A poén az, hogy nem a kínálattal, hanem a kereslettel. Ami valami egészen új. Az iráni háború kezdete után hét hónappal az OPEC+ példátlan kihívással néz szembe a globális olajpiacokra gyakorolt ​​befolyása terén. … Sárkány az olajpiacon részletei...

Washington szerint Brüsszel hiába emleget zöldátállást és klímavédelmet az importárukra kivetett karbonadó kapcsán. Ha valami úgy néz ki, mint egy vám, úgy viselkedik, mint egy vám, és úgy rántja ki a pénzt a vállalatok zsebéből, mint egy vám: akkor az vám.

A háborús évek alatt Oroszország egyik legsúlyosabb problémájává a munkaerőhiány vált. A demográfiai hanyatlás, a tömeges kivándorlás és a hadsereg elszívó hatása miatt már 1,5–2,5 millió dolgozó hiányzik a gazdaságból. A Kreml három irányból próbál megoldást találni – a munkaerő-tartalékok mozgósításával, a börtönmunka bővítésével és a bevándorlás ösztönzésével –, ám mindhárom újabb problémákat szül.

Miközben az Egyesült Államok és Európa egyre magasabb vámokkal próbálja feltartóztatni a kínai exportot, Peking már a következő lépésnél tart. A világ elárasztása kínai termékekkel továbbra is kiemelt cél, de a kínai vállalatok immár helyi gyártást terveznek – saját üzemekkel, saját technológiával, saját szabványokkal. Ha ez sikerül, a vámháborúk értelmüket vesztik.