Zelenszkij 2019-ben a korrupció felszámolásának ígéretével került hatalomra, hét évvel később azonban egyre világosabbá válik, hogy a régi rendszer nem tűnt el, csupán alkalmazkodott a háborúhoz. A fegyverbeszerzésektől az energetikán át a nemzetközi támogatásokig olyan területeken jelennek meg korrupciós ügyek, ahol a visszaélések közvetlenül Ukrajna háborús teljesítményét és társadalmi tűrőképességét veszélyeztetik. És egészen az elnökig érnek.
Hónap: 2026. augusztus
A Pentagon nekiment az AI-nak. Az AI nyert
Egyszerre pikáns és aggasztó, amikor az amerikai hadügy összebalhézik a világ egyik legjobb technológiai vállalatával azon, hogy pontosan mire használhatja annak mesterséges intelligenciáját. A Pentagon az Anthropicot akarta megbüntetni a korlátozások miatt, amelyeket a vállalat az autonóm fegyverek és a megfigyelés területén vezetett be. A bíróság szerint azonban túl messzire ment. 1-0 Dávidnak Góliáttal szemben.
Szankciós bukta: végül mindig a piac diktál
Washington előbb büntetővámmal, majd egy kereskedelmi alkuval próbálta rávenni Indiát, hogy mondjon le az orosz olajról. Újdelhi egy időre vissza is vett az import tempójából, de amikor a Hormuzi-szoros válsága veszélybe sodorta az ázsiai ellátást, újra Moszkva felé fordult, hogy aztán történelmi csúcsra pörgesse a vásárlást. Trump tiltásra épülő politikája éppen az első olajválságig tartott.
Mit keresett a CIA főnöke Moszkvában?
Ami biztos: a CIA vezetője augusztus 25-én váratlanul Moszkvába repült, majd pár óra múlva sietősen távozott. Sem Washington, sem Moszkva nem közölte, kivel és miről tárgyalt. Ami szintén biztos: a két ország között hónapok óta akadozik az ukrajnai háború lezárását célzó diplomácia, miközben Oroszország és Irán katonai együttműködése egyre ingerültebbé teszi az Egyesült Államokat. Minden más találgatás.
Vérengzés a szomszédban
Az amerikai elnök újabb vámcsapása ezúttal az Egyesült Államok egyik legnagyobb gazdasági partnerét, Kanadát kényszerítette kereskedelmi háborúba. Washington 50 százalékos vámot vetett ki mintegy 20 milliárd dollárnyi kanadai termékre, Mark Carney miniszterelnök válaszul ugyanekkora értékű amerikai importot sújt bosszúvámokkal. Az észak-amerikai kereskedelmi rendszer haldoklik.
Mélyponton Trump támogatottsága
A Big Beautiful Boss népszerűségi mutatója 33 százalékon áll. Nagyon kevés ahhoz képest, hogy nyakán vannak a félidős választások. A szavazópolgárok az inflációt, a megélhetési költség emelkedését, vagyis az iráni háborút készülnek megbosszulni.
Musk 200 kilométeres vörös vonala
Ukrajna gyakorlatilag kifogyott a Patriot elfogókból, ezért az orosz rakéták lelövése helyett azok indítóállásait támadná. Ehhez azonban olyan Starlink-kapcsolatra lenne szüksége, amely Oroszország mélyén is működik. Plusz Elon Musk és Donald Trump beleegyezésére, ők azonban nem rajonganak az ötletért.
Amerika végtelen háborúi visszatértek
Ukrajna, Gáza, Irán és Jemen ugyanazt a problémát jelenti: az Egyesült Államok továbbra is nélkülözhetetlen a szövetségesei számára, de egyre kevésbé tudja meghatározni, hogyan vívják meg – és főként hogyan fejezzék be – a háborúikat.
A hormuzi válság legdurvább része az, amit nem látunk
A Hormuzi-szoroson a háború előtti napi 18 millió hordó helyett augusztusban már csak mintegy 2 milliónyi olaj és finomított termék halad át. Ennél azonban van egy nagyobb probléma: maguk a kereskedők sem tudják pontosan, mennyi olaj jut ki a térségből. A piac emiatt is kezdte tartósan beárazni a jelenlegi helyzetet, ami nem jó, de nem is tragikus. Már akinek.
A brüsszeli hápogóvám
Washington szerint Brüsszel hiába emleget zöldátállást és klímavédelmet az importárukra kivetett karbonadó kapcsán. Ha valami úgy néz ki, mint egy vám, úgy viselkedik, mint egy vám, és úgy rántja ki a pénzt a vállalatok zsebéből, mint egy vám: akkor az vám.
Az adatközpontok geopolitikája
Az elmúlt években az adat az olajhoz hasonlítható súlyt szerzett a világgazdaságban, így a következő évtized stratégiai erőforrása már maga a számítási kapacitás és az ahhoz szükséges energia lesz. Az adatközpontok körül kibontakozó verseny ma már döntő tényező az energiabiztonság, a gazdasági szuverenitás és természetesen a mesterséges intelligencia jövője terén.
Amerika megint a rossz háborúban van
Trump iráni háborúja már Ázsiából is kezdi kiszorítani az amerikai katonai jelenlétet. A Pentagon a napokban kivonta az utolsó repülőgép-hordozóját a csendes-óceáni térségből, hogy a Perzsa-öbölnél váltson egy másikat. Ezzel egyetlen egy sem maradt arrafelé. Kína köszöni szépen.
A vámok istene új pörölyt kap
Az ember, aki kéjes élvezettel és 5 f-fel ejti ki a tariff szót, új lehetőségek előtt áll. Az amerikai törvényhozás újabb eszközt ad Trump kezébe az orosz energiaimportot fenntartó országok megbüntetésére. Csakhogy a 100 százalékos vám kivetési lehetőségét tartalmazó tervezet annyira tágan értelmezhető, hogy az elnök bármire használhatja. A kedvencére, gazdasági, kereskedelmi, diplomáciai zsarolásra is.
Európa legbetegebb embere
Németország ipara minden válság után alacsonyabb növekedési pályára kerül. A korábbi exportkirályság recseg-ropog, az energiaárak nem tudnak lenyugodni, a szabályozás és a bürokrácia pokollá teszi a vállalatok működését, Kína pedig alázatos vevőből mindent legyaluló exportnagyhatalommá vált. Ahogy a dolgok állnak, a stagnálás lenne az új normális.
A „mekkai NATO” kérdőjelei
Szaúd-Arábia, Törökország és Pakisztán közös védelmi megállapodása még nem jelenti egy hirtelen megalakuló „iszlám NATO” születését, de bivalyerős jele annak, hogy az Egyesült Államok biztonsági szerepvállalásának megingása mennyire átformálja a közel-keleti biztonságpolitikákat.
Trump arca és az iráni banánhéj
Az amerikai benzinárak magasak, az elnök népszerűsége alacsony. Nem a legjobb kilátások a félidős választások előtt, pláne úgy, hogy Trump csak rosszul tud kijönni az iráni balhéból.
Miért nem tud Amerika kiszállni a háborúkból?
Vietnam, Irak, Afganisztán. Három különböző konfliktus, három különböző korszak, mégis ugyanaz a forgatókönyv: egy gyorsnak ígért beavatkozásból egy-két évtizedes konfliktus lesz. Miért? Mert az amerikai intézményrendszer politikailag biztonságosabbá teszi egy kudarcba fulladt háború folytatását, mint annak lezárását.
Kína ipart épített, Európa falakat
Európa nem akar kereskedelmi háborút Kínával, de egyre több eszközt készít elő arra az esetre, ha mégis kitörne. A kontinens ipara több stratégiai ágazatban is kezd kellemetlenül függővé válni attól az országtól, amelynek a termékeivel versenyezni próbál. Kína viszont nem vár arra, hogy az EU összeszedje magát.
Putyin kifogy az emberekből
A háborús évek alatt Oroszország egyik legsúlyosabb problémájává a munkaerőhiány vált. A demográfiai hanyatlás, a tömeges kivándorlás és a hadsereg elszívó hatása miatt már 1,5–2,5 millió dolgozó hiányzik a gazdaságból. A Kreml három irányból próbál megoldást találni – a munkaerő-tartalékok mozgósításával, a börtönmunka bővítésével és a bevándorlás ösztönzésével –, ám mindhárom újabb problémákat szül.
Ha nem rendelsz Kínából, küldenek egy egész gyárat
Miközben az Egyesült Államok és Európa egyre magasabb vámokkal próbálja feltartóztatni a kínai exportot, Peking már a következő lépésnél tart. A világ elárasztása kínai termékekkel továbbra is kiemelt cél, de a kínai vállalatok immár helyi gyártást terveznek – saját üzemekkel, saját technológiával, saját szabványokkal. Ha ez sikerül, a vámháborúk értelmüket vesztik.