Ki birtokolja azokat az ásványi erőforrásokat, amelyekre a globális energiaátmenet, az ipari termelés és a modern technológiák épülnek? A válasz unalomig ismert: elsősorban Kína.
Hónap: 2026. augusztus
Irán túszul ejti a világgazdaságot
Irán folytatja diplomáciai elrettentését: immár egyenesen Washington öbölbeli szövetségeseit fenyegeti nyíltan megtorlással. Ha újabb amerikai csapások érik az iráni infrastruktúrát, célkeresztjébe kerülnek a térség olajmezői, finomítói, villamosenergia-hálózatai és vízellátó rendszerei. Vagyis olyan gazdasági kockázatot teremt, amely még Trumpot is tárgyalóasztalhoz kényszerítheti.
A drogkartellek is Ukrajnában tanulnak
A modern hadviselés többé nem kizárólag az államok privilégiuma. Miközben Ukrajna és Oroszország egymással versenyez a pilóta nélküli fegyverek fejlesztésében, tapasztalataikat Kolumbia fegyveres csoportjai is eredményesen fel tudják használni. Saját országuk hadserege ellen.
És az MI végül megnyomja a nagy piros gombot
A mesterséges intelligencia alkalmazása a hadviselésben ezernyi veszélyt rejt. Mind közül a legnagyobb, hogy túlgyorsítja a katonai döntéshozatalt: papíron ugyan továbbra is az ember diktál, a valóságban a gép reakcióidejével szemben már nem marad ideje mérlegelni. Ez nem a legjobb hír a nukleáris csapásmérő rendszerek világában.
Az olajhorror leghangosabb sikolya
A Hormuzi-szoros lezárása nem egyformán sújtotta a délkelet-ázsiai országokat. Bár a nemzetközi figyelem Indonézia összeroppanó valutájára összpontosult, a legsúlyosabb gazdasági és társadalmi következményeket a Fülöp-szigetek szenvedte el.
Patriot-dilemma: csak egy maradhat
Az iráni háború oly mértékben emészti fel az amerikai légvédelmi készleteket, hogy az Egyesült Államok döntési helyzetbe került. Melyik szövetséges élvezzen elsőbbséget: Izrael vagy Ukrajna? Vagy a végén egyik sem?
A világ adósságtérképe 2026-ban
Az államadósság önmagában nem mondja meg, hogy egy ország pénzügyileg mennyire sebezhető. Japán például a 204 százalékos GDP-arányos adóssága ellenére stabilabb helyzetben lehet, mint számos kisebb állam, viszont Olaszország vagy Franciaország nemigen találja az egyensúlyt a növekedés, a jóléti kiadások és a költségvetési fegyelem között.
Csapdában az Öböl-államok
Az iráni háború alapjaiban kérdőjelezte meg azt a biztonsági modellt, amelyre a Perzsa-öböl monarchiái az elmúlt évtizedek gazdasági felemelkedését építették. Bár az Egyesült Államok a térség első számú katonai partnere, Rijád, Abu-Dzabi és Doha ma már kevésbé akarja kizárólag Washingtonra bízni a jövőjét – ahogyan a másik oldal, Kína sem opció számukra.
Már a befektetők sem hisznek a tankokban
Paradoxon: az európai kormányok rekordösszegeket költenek fegyverkezésre, a kontinens legnagyobb hadiipari vállalatainak részvényei viszont sorra zuhannak – az „öregeknek” túl gyors a hadviselés technológiai átalakulása.