A modern hadviselés többé nem kizárólag az államok privilégiuma. Miközben Ukrajna és Oroszország egymással versenyez a pilóta nélküli fegyverek fejlesztésében, tapasztalataikat Kolumbia fegyveres csoportjai is eredményesen fel tudják használni. Saját országuk hadserege ellen.
Az ukrajnai háborúban szerzett dróntechnológiai tapasztalatok a lehető legközvetlenebb módon szivárognak át a kolumbiai belpolitikai és fegyveres konfliktusokba. A Financial Times összefoglalója szerint a kolumbiai kábítószer-kartellek és baloldali gerillacsoportok célzottan küldik embereiket az európai háborúba, hogy ott sajátítsák el a legmodernebb pilóta nélküli légi járművek irányítását és harci alkalmazását. A megszerzett tudást aztán otthon hasznosítják a kolumbiai fegyveres erők ellen.
Nem titok, hogy több száz, az évtizedes belső konfliktusokban edződött kolumbiai katonai veterán teljesít szolgálatot az ukrán hadsereg kötelékében, ahol eddig becslések szerint mintegy ötszázan vesztették életüket a harcokban.
Az ukránok azzal is tisztában vannak, hogy a jelentkezők közé folyamatosan próbálnak beszivárogni a kolumbiai szervezett bűnözéshez és illegális fegyveres csoportokhoz köthető személyek.
Bár a gyanús elemeket igyekeznek kiszűrni és hazaküldeni, az üzlet már beindult: paramilitáris egységek tagjai, korábbi gerillák és exkatonák az ukrán fronton tanulmányozzák meg a drónok éles bevetését.
A bűnszervezetek különösen az FPV, vagyis az első személyű nézetű öngyilkos drónok iránt érdeklődnek. Ezek a gyors és mozgékony eszközök közvetlenül a célpontba csapódva robbannak fel, így kilövésük és elhárításuk jóval nehezebb, mint a hagyományos felderítő drónoké. A kolumbiai bűnszervezetek az irányítási technika mellett a kommunikációs csatornák titkosításának módszereit, valamint a robbanótöltetek szakszerű és hatékony felerősítését is a fronton szerzett tapasztalatokból próbálják beilleszteni saját eszköztárukba. Sőt: a kolumbiai hadsereg elektronikus zavarása ellen olyan fejlett technológiákat is el kezdtek alkalmazni, mint az ultravékony száloptikai kábellel irányított drónok. Ez éppen az a megoldás, amelyet az ukránok is használnak, mivel immunissá teszi a drónokat a hagyományos rádiófrekvenciás zavarással szemben.
Mélyrepülés
Az új technológiák kartellek általi alkalmazása megrendítette a kolumbiai állam eddigi, paramilitáris csoportok elleni küzdelemben kivívott pozícióját. A kormányzati erők évtizedeken át megkérdőjelezhetetlen légi fölényben voltak a dzsungelben bujkáló gerillákkal szemben. Eddig. A védelmi minisztérium adatai szerint az illegális fegyveres csoportok 264 dróntámadást hajtottak végre a 2024–2025-ös időszakban, nagyrészt olcsó, kereskedelmi forgalomban kapható, de robbanószerrel felszerelt eszközökkel. A támadások során több katonai támaszpontot és járőrt ért halálos csapás, és még egy katonai radarrendszert is sikerült megsemmisíteniük a hadsereg ellen küzdő osztagoknak. Noha Pedro Sánchez védelmi miniszter hangsúlyozta, hogy a katonaság a támadások 96 százalékát képes semlegesíteni jelzavarással vagy az eszközök megsemmisítésével, a drónok egyre növekvő száma könnyen túlterhelheti a védelmi kapacitásokat.
Kolumbia összetett intézkedéscsomaggal igyekszik megfékezni a fenyegetést.
Szigorú importkorlátozásokat vezettek be a drónok és alkatrészek behozatalára, valamint bejelentettek egy 1,6 milliárd dolláros „drónpajzs” programot, amely mobil és fix telepítésű észlelőrendszereket, valamint fejlett zavaróberendezéseket foglal magában. Gustavo Petro volt elnök emellett az idén ratifikálta az ENSZ 1989-es zsoldosellenes egyezményét és megemelte a katonai illetményeket, hogy otthon tudja tartani a katonákat.
Petro három éven át próbálkozott, hogy megvalósítsa a „Teljes Béke” (Paz Total) elnevezésű biztonságpolitikai elképzelését. Ennek lényege az volt, hogy a korábbi kormányok katonai megoldásaival szemben az állam egyszerre és párhuzamosan kezdeményezzen béketárgyalásokat az összes Kolumbiában aktív illegális fegyveres szervezettel. A folyamat teljes kudarccal végződött. A tárgyalások idejére meghirdetett kétoldalú tűzszüneteket a bűnszervezetek nem a leszerelésre, hanem a terjeszkedésre, toborzásra és a kábítószer-kereskedelmi útvonalaik biztosítására használták fel. A fegyveresek száma a 2022-es 13 000-ről 2025 végére csaknem 27 000-re duzzadt. A védelmi szakértők szerint a program legnagyobb hibája az volt, hogy a kormány a tárgyalások mellé nem illesztett határozott katonai nyomásgyakorlást, ezért a csoportok büntetlenül hajthattak végre olyan dróntámadásokat és merényleteket, amelyek végül a tárgyalások összeomlásához vezettek.
A politikai háttér is gyökeresen átalakulóban van, ami nem jó hír a paramilitáris csoportoknak. Az ország irányítását átvevő új elnök, a keményvonalas Abelardo de la Espriella már a dzsungelbörtönök építését és a kemény kéz politikáját ígéri a rend helyreállítása érdekében. Az új vezetésnek azonban egy erősen megváltozott helyzetben kell visszaszereznie az előnyt: az ellenség ugyanis már a levegőből is képes precíziós csapásokat mérni.
***
Kapcsolódó:
A nyugati félteke drogkartell-ellenes koalíciója lehet a minta Európának
Új korszak kezdődhet a drogkartellek elleni háborúban, miután az USA vezetésével létrejött Amerika pajzsa nevű koalíció egyszerű bűnözői hálózat helyett immár nemzetbiztonsági fenyegetésként kezeli a Latin-Amerikában működő szervezeteket. Katonai, hírszerzési és technológiai eszközöket egyesítve nemcsak a térség erőviszonyait alakíthatja át, hanem Európa számára is mintát kínálhat.