Atom Ani kalandjai Washingtonban

Dióhéjban: Orbán Anita elutazott Washingtonba, hogy aláírja az Orbán Viktor által kezdeményezett együttműködési megállapodásokat. Nem ment egyszerűen, de ez nem az Orbánokon múlt. A vége teljes siker, mondja ezek után valaki, hogy nincs konszenzus Magyarországon.

Pénz az nincs, de hajrá, Ukrajna!

Az Európai Unión kívüli szövetségesek Ukrajnának szánt pénzügyi támogatása a 2026-os 19 milliárd euróról jövőre mindössze 4 milliárdra zuhanhat. Egyre többen vonulnak le a pályáról, és már csak az öltözőből szurkolnak. Ki hangosan, ki halkabban, azt várva, hogy fújják már le végre a mérkőzést.

El kellene már engedni a szankciókat

Értelmük semmi, Oroszországot nem kényszerítik térdre, megkerülésüknek pedig számtalan módja van. Trump ráadásul most bontja le az egész rendszert, innentől kezdve Európa már csak magát lövi lábon és egyéb kényes helyen minden egyes héttel, amit a szankciós rendszerbe kövesedve tölt.

Európa egy tökös Putyin-suttogót keres

Amikor lehetett volna, senki nem akart az orosz elnökkel beszélni. Most, hogy muszáj lenne, még azt sem tudják, ki lehetne az. Nem mintha Trumpot és Putyint egy fikarcnyit is érdekelné, brüsszeli részről ül-e egyáltalán valaki a tárgyalóasztal mellett egy kissámlin.

Gazdasági kényszerzubbony: az IMF markában

Adóemelések, a rezsitámogatás visszavágása, a nyugdíjrendszer átalakítása – az IMF magyarországi ajánlásai alaposan átírhatják a gazdaságpolitika prioritásait. Hitelről egyelőre talán nincs szó, a javaslatok mégis kísértetiesen emlékeztetnek a régi receptre.

Sachs: Európa magát veszíti el Ukrajnában

Az ukrajnai háború elkerülhető lett volna, Európa viszont a béke helyett ma is a konfrontációt erőlteti – mondta Jeffrey Sachs amerikai sztárközgazdász az Európai Parlamentben tartott előadásában. A professzor szerint a konfliktus gyökerei a hidegháború utáni amerikai külpolitikáig nyúlnak vissza, Európa legnagyobb hibája pedig éppen az, hogy saját érdekeit összekeverte Washington céljaival.

Hatalmi politika atom másnaposan: Berlin nukleáris fegyverre vágyik

Németországban mintha elfelejtették volna, miért is nincs atombombájuk. A stratégiai önbizalom túladagolása, az amerikai védelmi garanciák körüli hisztéria és az európai nagyhatalmi ábrándok együttesen a lehető legrosszabb irányba viszik a politikai és katonai elitet.

Húszmillió ukrán menekülttel riogat Zelenszkij

Ha Oroszország győz, akár húszmillió ukrán menekülhet Európába – figyelmeztetett Zelenszkij. Nem ez az első alkalom, hogy Kijev a támogatások visszafogásának következményeivel igyekszik nyomást gyakorolni a nyugati közvéleményre. De hogy jön ki a matek?

Ukrajna: végjáték

Zelenszkij még küzd, kér, könyörög, a lehetőségek tárháza azonban kimerült. Trump nem akar, Európa pedig már nem tud többet adni. A békekötésre kellene koncentrálni, de az ukrán elnök az eszkalációs utat választja. Háború az utolsó drónig, az utolsó emberig. Kezdődik a végjáték.

Egyetlen ábrán Európa munkanélkülisége

Európa munkaerőpiaca korántsem olyan egységes, mint amilyennek az uniós átlag sugallja. Finnországban 10,3 százalékos, Csehországban mindössze 3,2 százalékos a munkanélküliség. Németországban az autóipar mélyülő válsága egyre nagyobb bajt csinál, de Magyarországon sem jó a helyzet – és valószínűleg lesz ennél rosszabb is.

A kínai fal Európában épül tovább

Brüsszel 350 ezer autóban maximálná a kínai hibridek importját, de van egy bökkenő. A megállapodás jogilag nem kötelező érvényű, a kínai gyártók pedig már régen felismerték, hogy nem csak exporttal lehet meghódítani Európát. Ha az autó nem jöhet be, majd legyártják helyben. Vagyis máris megtalálták a kiskaput, amit Európa nem tud lelakatolni.

Trump Zelenszkij fejét követeli

Az amerikai–orosz dízelalkuval felgyorsultak a háború lezárását célzó erőfeszítések. Ahogyan Ukrajnának, úgy Európának sem osztottak már megint lapot. Trump megunta a rá eddig sem jellemző udvariaskodást: kérés helyett már fenyegeti Zelenszkijt, hogy fejezze be az orosz kőolajfinomítók elleni támadásokat. Ha nem, vége az amerikai támogatásnak – és azzal záros határidőn belül a háborúnak is.

Irán átka: olcsóbb az űrbe feljutni, mint egy tankert bérelni

Egy olajszállító tanker bérlése az Egyesült Államokból Kínába már 80 millió dollárba kerül, többe, mint egy SpaceX-rakéta indítása. Az iráni háború és a hajóhiány történelmi csúcsra pörgette a fuvardíjakat: a globális olajpiac egyre rosszkedvűbb.

A szankciók halála: az orosz dízel menti meg Trumpot

Trump feloldotta az orosz dízelre vonatkozó szankciókat, miután megállapodott Putyinnal az üzemanyag világpiaci értékesítéséről. Az amerikai elnök az iráni háború miatt megugró energiaárakat fékezné a novemberi időközi választások előtt, a deal azonban Moszkva háborús bevételeit is jócskán növelni fogja. A szankciós politika leglátványosabb bukása már maga a végjáték?

A drónháborúk két legnagyobb játékosa

A katonai drónok globális kereskedelme alaposan átalakult az ukrajnai háború éveiben. 2022 és 2025 között 16 822 darabot exportáltak a világon, ezek 86 százaléka pedig két országból, az Egyesült Államokból és Iránból érkezett – miközben a két ország gépei jellemzően a háború ellentétes oldalán jelentek meg.

Kitört az igazi hibrid háború Európában

Csak ennek semmi köze nincs az oroszokhoz. Az EU 2024-ben már megpróbálta vámokkal megállítani a kínai elektromos autók térhódítását. Peking vállat vont, majd azonnal csatába küldte a hibrideket, amelyekre nem vonatkoztak a tarifák. Most Brüsszel már az utóbbiakat próbálja levadászni, miközben azon görcsöl, hogyan lehetne elkerülni egy kereskedelmi háborút. Így sehogy.

A világ összes pénze: a háború felzabálja Ukrajnát

Ukrajna olyan pénzügyi helyzetbe került, amelyet már csak ideig-óráig lehet újabb és újabb nyugati támogatásokkal megoldani. Az idei költségvetésben 56 milliárd dolláros rés tátong, a háború pedig naponta 190 millió dollárba kerül Kijevnek. Az ország idén 44 milliárd dollárnál is többet költött védelemre az első kilenc hónapban, miközben az adóbevételek 42 milliárd dollár körül alakultak. A számla jövőre még magasabb lesz. De ki fizet a végén?

Hogyan csináljunk lakhatási válságot – és hogyan bukjunk bele?

Spanyolország gazdasági növekedése papíron igazi sikersztori. Csakhogy a GDP-ből nem lehet lakást bérelni, és a makroadatok sem sokat vigasztalják azt a fiatalt, aki húsz évig gyűjthetne egy saját otthonra. Pedro Sánchez miniszterelnök paradox módon most a lakhatási válságból próbál politikai előnyt kovácsolni egy előrehozott választással, ám kormányának parlamenti bénultsága, a korrupciós ügyek és a bevándorlással kapcsolatos feszültségek már évekkel ezelőtt kikezdték a spanyol baloldal hitelét. Pedro, az álmodó, vár.

Dízelválság: Trump bezsarolta az európaiakat

Az európai stratégiai dízeltartalékokat éppen azért tartják, hogy válság esetén legyen mihez nyúlni. Most válság van, Európa tehát hozzányúl. Csakhogy nem egészen úgy, ahogy eredetileg tervezte. Washington ugyanis exporttilalommal fenyegette meg, ha nem dob piacra több üzemanyagot. Az energiabiztonság Trump-féle változata meglehetősen egyszerű: add oda, amid van, aztán majd meglátjuk, mit kapsz vissza. Eddig működik.