Ukrajna olyan pénzügyi helyzetbe került, amelyet már csak ideig-óráig lehet újabb és újabb nyugati támogatásokkal megoldani. Az idei költségvetésben 56 milliárd dolláros rés tátong, a háború pedig naponta 190 millió dollárba kerül Kijevnek. Az ország idén 44 milliárd dollárnál is többet költött védelemre az első kilenc hónapban, miközben az adóbevételek 42 milliárd dollár körül alakultak. A számla jövőre még magasabb lesz. De ki fizet a végén?
Ukrajna 56 milliárd dolláros finanszírozási hiánnyal néz szembe 2026-ban, ami az ország GDP-jének nagyjából egynegyedét teszi ki. A bődületes pénztelenségből ráadásul 27 milliárd dollárnyi hiány a katonai kiadásokhoz kapcsolódik.
Az ukrán parlament költségvetési bizottságának elnöke szerint
a háború egyetlen napja immár 190 millió dollárba kerül, szemben a 2024-es140 millióval.
A drágulás mögött az infláció, a hadsereg létszámának növekedése, a katonák családjainak támogatására fordított keret, valamint a nagyobb hatótávolságú fegyverek iránti növekvő igény áll.
Kijev az év első kilenc hónapjában több mint 44 milliárd dollárt költött védelemre, miközben adóbevételei csak mintegy 42 milliárd dollárt tettek ki. A háború tehát egyre nagyobb szeletet követel magának abból a pénzből is, amelyet az ukrán állam saját gazdaságából képes kiszedni. A kapacitás egyre inkább az enyészeté lesz: a stratégiai jelentőségű ipari központok, valamint az energetikai és közlekedési infrastruktúra elleni orosz támadások egyszerre verik szét a termelést és az exportot is.
Az eredmény: az év első kilenc hónapjában mintegy 49,5 milliárd hrivnyával, vagyis nagyjából 1,1 milliárd dollárral kevesebb adóbevétel folyt be a háború okozta gazdasági zavarok miatt. A kormány szerint ez az összeg év végére elérheti a 70 milliárd hrivnyát.
Az üzleti élet számára ugyanis már egy légiriadó is pénzbe kerül. Olekszandr Kravcsenko gazdasági miniszter a Guardiannek adott interjúban arról beszélt, hogy
a rakéta- és dróntámadások miatt leálló gazdasági tevékenység minden egyes órája mintegy 45 millió dollárnyi veszteséget okoz az országnak.
Kijev ezért immár a nem sürgős állami kiadásokat is visszafogja. Szerhij Koreckij miniszterelnök szerint még az infrastruktúra „nem prioritást élvező” beruházásai is piros lámpát kapnak, az ezekre szánt forrásokat pedig elsősorban a védelem, a közalkalmazotti bérek és a nyugdíjak területére irányítják át.
Az ukrán kormány tehát immár háborús megszorítási üzemmódba kapcsolt.
Nyugaton a pénz változatlan
Az ukrán állami lélegeztetőgép mégis működik, köszönhetően az immár totális függőséggé vált nyugati finanszírozásnak. Az ország belső bevételei gyakorlatilag egy az egyben a háborúra és a hadseregre mennek el, így az állam működtetéséhez szükséges anyagiakat valójában a donorországok biztosítják.
Ukrajna 2026-os háborús kiadásai összesen mintegy 155 milliárd dollárra rúghatnak. Ebből 27 milliárd dollárnyi finanszírozás még nem biztosított. Kijev körülbelül 7 milliárdot az imént említett költségvetési átcsoportosításokkal és „takarékossággal” próbálna előteremteni, a fennmaradó mintegy 20 milliárdot pedig a külföldi partnerektől várja, kéri, követeli.
Csakhogy a nyugati támogatásnak is vannak feltételei. Az EU (a csatlakozási szándék miatt) és az IMF (a hitelnyújtás okán) egyre erősebben köti a finanszírozás egy részét adózási, korrupcióellenes és jogállamisági reformokhoz. Mintegy 30 milliárd dollárnyi IMF- és uniós támogatás kerülhet veszélybe, ha Kijev nem teljesíti a vállalásait.
A tét egyre nagyobb: az Európai Uniónak rendelkezésére áll egy 90 milliárd eurós támogatási hitelkeret (a csomagból 30 milliárd euró általános költségvetési támogatásra, 60 milliárd pedig védelmi célokra megy, ha megy) 2026–2027-re, ennek folyósítása azonban feltételekhez kötött.
Az „a számlát európai barátaink állják” tétel még igaz, de a barátok most már kérnek is cserébe valamit.
A probléma azonban nagyobb a pillanatnyi anyagiaknál. Az IMF februárban még 136,5 milliárd dolláros finanszírozási hiánnyal számolt 2026–2029 között. A későbbi, májusi adatok alapján a négyéves rés már 140,3 milliárd dollárra emelkedett az alapforgatókönyvben (a kedvezőtlenebb szcenárióban 149,5 milliárdra). Úgy, hogy Kijev már a következő évre is rekordméretű katonai költségvetéssel készül: a 2027-es büdzsé tervezetében nagyjából 110 milliárd dollár szerepel védelmi téteként.
Ez önmagában a tervezett kiadások csaknem kétharmadát jelenti.
A számlát pedig valakinek ki kell fizetnie. Az ország továbbra is jelentős uniós, IMF- és kétoldalú finanszírozást kap. Ugyanakkor az egész ország pénzügyi modellje a külső finanszírozáson alapul, miközben a háború egyre intenzívebben morzsolja le azt a gazdasági kapacitást, amelyből az államnak saját bevételei lennének.
***
Kapcsolódó: