Vance a választási bukás után azonnal felismerte, hogy az iráni háború politikai örökségét nem viheti magával 2028-ba. Az alelnök nyíltan szembeszállt Trumppal: most nyílt meg előtte a lehetőség, hogy az elnök politikai örökségét megtartva, de legnépszerűtlenebb döntéseitől elhatárolódva induljon el a két év múlva esedékes választáson. A Trump utáni korszakért folyó verseny ezzel elkezdődött.
Kategória: Társadalom
Mekkora lehet egy vesztes Trump dühe?
A republikánusok elbukták ugyan a félidős választást, de ettől még Trump marad az Egyesült Államok elnöke – minden jogkörével együtt. A vereség nem jelent hatalomvesztést. A demokraták számtalan módon tehetnek keresztbe innentől az elnöknek, de a külpolitika és külgazdaság irányítását nem vehetik át. Ez viszont már egyáltalán nem jó hír az európaiak számára.
Atom Ani kalandjai Washingtonban
Dióhéjban: Orbán Anita elutazott Washingtonba, hogy aláírja az Orbán Viktor által kezdeményezett együttműködési megállapodásokat. Nem ment egyszerűen, de ez nem az Orbánokon múlt. A vége teljes siker, mondja ezek után valaki, hogy nincs konszenzus Magyarországon.
Gazdasági kényszerzubbony: az IMF markában
Adóemelések, a rezsitámogatás visszavágása, a nyugdíjrendszer átalakítása – az IMF magyarországi ajánlásai alaposan átírhatják a gazdaságpolitika prioritásait. Hitelről egyelőre talán nincs szó, a javaslatok mégis kísértetiesen emlékeztetnek a régi receptre.
Húszmillió ukrán menekülttel riogat Zelenszkij
Ha Oroszország győz, akár húszmillió ukrán menekülhet Európába – figyelmeztetett Zelenszkij. Nem ez az első alkalom, hogy Kijev a támogatások visszafogásának következményeivel igyekszik nyomást gyakorolni a nyugati közvéleményre. De hogy jön ki a matek?
Egyetlen ábrán Európa munkanélkülisége
Európa munkaerőpiaca korántsem olyan egységes, mint amilyennek az uniós átlag sugallja. Finnországban 10,3 százalékos, Csehországban mindössze 3,2 százalékos a munkanélküliség. Németországban az autóipar mélyülő válsága egyre nagyobb bajt csinál, de Magyarországon sem jó a helyzet – és valószínűleg lesz ennél rosszabb is.
A világ összes pénze: a háború felzabálja Ukrajnát
Ukrajna olyan pénzügyi helyzetbe került, amelyet már csak ideig-óráig lehet újabb és újabb nyugati támogatásokkal megoldani. Az idei költségvetésben 56 milliárd dolláros rés tátong, a háború pedig naponta 190 millió dollárba kerül Kijevnek. Az ország idén 44 milliárd dollárnál is többet költött védelemre az első kilenc hónapban, miközben az adóbevételek 42 milliárd dollár körül alakultak. A számla jövőre még magasabb lesz. De ki fizet a végén?
Hogyan csináljunk lakhatási válságot – és hogyan bukjunk bele?
Spanyolország gazdasági növekedése papíron igazi sikersztori. Csakhogy a GDP-ből nem lehet lakást bérelni, és a makroadatok sem sokat vigasztalják azt a fiatalt, aki húsz évig gyűjthetne egy saját otthonra. Pedro Sánchez miniszterelnök paradox módon most a lakhatási válságból próbál politikai előnyt kovácsolni egy előrehozott választással, ám kormányának parlamenti bénultsága, a korrupciós ügyek és a bevándorlással kapcsolatos feszültségek már évekkel ezelőtt kikezdték a spanyol baloldal hitelét. Pedro, az álmodó, vár.
Miért nem omlik össze még mindig Irán?
Irán évtizedek óta arra készül, hogy a nyugati pénzügyi és kereskedelmi rendszereket meg tudja kerülni. Oroszország, Kína és Pakisztán segítségével olyan alternatív útvonalakat épített ki, amelyek ugyan drágábbak és lassabbak, de életben tartják a gazdaságát. Éppen csak, de a rezsimnek ennyi is elég.
Adóból nagyhatalom vagyunk: Magyarország a kilencedik Európában
Franciaországban 348 különféle adót tartanak nyilván, Magyarországon 93-at. Ezzel hazánk a kilencedik helyen áll az európai rangsorban, miközben Németország például mindössze 60 adóból szedi össze a GDP 42 százalékának megfelelő adóbevételt. A számok önmagukban nem árulják el, hol mekkora az adóteher, annál többet mondanak el arról, mennyire őrültté válhat egy ország adórendszere.
Tudom, mit tettél huszonöt éve
Mindenki emlékszik, hol volt és mit csinált abban a pillanatban, amikor meghallotta a hírt 2001. szeptember 11-én. Örökké az agyunkba égett az a perc. Nekem is, neked is. Azt is tudom, mit tettél huszonöt éve, ha éppen nem ültél egy tévé előtt. Kerestél egy tévét.
A fegyverkezés ára: az európai jóléti államok kivégzése
A NATO 5 százalékos célkitűzése, pláne annak elfogadása nem kis gondot okoz az európai szárny országainak. A csapda mindenhol ugyanaz: költségvetési átcsoportosítás. Hogy honnan, nem nehéz kitalálni. A jóléti államnak mindenesetre sok helyen meszeltek.
Lyukra futva: Ukrajna az adózás miatt legalizálná a pornót
Kell a bevétel, a törvényváltoztatással a testiségből származó pénz is a háborús gazdaságot szolgálná.
Hol ér a legtöbbet a minimálbér?
Európai fölényt mutat a minimálbérek vásárlóerővel korrigált világranglistája: a top 10-ben nyolc hely a kontinens országaié. Svájc vezet 3804 dollárral, Németország, Nagy-Britannia és Hollandia pedig egyaránt 2900 dollár körüli értékkel követi. AZ USA csak a huszonötödik, és kapaszkodj: Magyarország két hellyel feljebb áll nála a tabellán. A lista ugyan kicsit becsapós, na de na.
A korrupcióba bukhat bele Zelenszkij
Zelenszkij 2019-ben a korrupció felszámolásának ígéretével került hatalomra, hét évvel később azonban egyre világosabbá válik, hogy a régi rendszer nem tűnt el, csupán alkalmazkodott a háborúhoz. A fegyverbeszerzésektől az energetikán át a nemzetközi támogatásokig olyan területeken jelennek meg korrupciós ügyek, ahol a visszaélések közvetlenül Ukrajna háborús teljesítményét és társadalmi tűrőképességét veszélyeztetik. És egészen az elnökig érnek.
Mélyponton Trump támogatottsága
A Big Beautiful Boss népszerűségi mutatója 33 százalékon áll. Nagyon kevés ahhoz képest, hogy nyakán vannak a félidős választások. A szavazópolgárok az inflációt, a megélhetési költség emelkedését, vagyis az iráni háborút készülnek megbosszulni.
A mesterséges intelligencia Oppenheimer-pillanata
A mesterséges intelligencia jövőjéről szóló viták leggyakrabban a technológiai kockázatokra vagy az etikai dilemmákra koncentrálnak. Az Anthropic körüli botrány azonban egy sokkal prózaibb tényezőt hozott felszínre: a hatalmat. Amikor egy technológia hadászati stratégiai jelentőségűvé válik, az ellenőrzés nem a fejlesztőké többé. Az atombomba története már megmutatta, hogyan zajlik ez a folyamat.