Európa munkaerőpiaca korántsem olyan egységes, mint amilyennek az uniós átlag sugallja. Finnországban 10,3 százalékos, Csehországban mindössze 3,2 százalékos a munkanélküliség. Németországban az autóipar mélyülő válsága egyre nagyobb bajt csinál, de Magyarországon sem jó a helyzet – és valószínűleg lesz ennél rosszabb is.
Az Eurostat adatai szerint 2026 augusztusában 13,6 millió ember volt munkanélküli az Európai Unióban, 348 ezerrel több, mint egy évvel korábban. Az uniós munkanélküliségi ráta eközben 6,1 százalékra emelkedett az egy évvel korábbi 6 százalékról.
A munkanélküliségi térkép jelentős különbségeket mutat az egyes országok között. Finnországban a legmagasabb a munkanélküliségi ráta: 10,3 százalék, Spanyolország 10 százalékkal követi. A másik végletet Csehország jelenti, ahol az uniós tagállamok közül a legalacsonyabb, 3,2 százalékos mutatót mérték.
Az éllovasok
A különbségek nem az egyes gazdaságok teljesítményéről árulkodnak. A munkaerőpiac állapotát a beruházások, a munkaerő iránti kereslet és a gazdaság átalakulása egyaránt befolyásolja.
Ennek ellenére Finnországnak sikerült megelőznie a negatív rangsorban Spanyolországot, amely egy évvel ezelőtt még aranyérmes volt. Az északi országban az export és a beruházások javulása egyelőre nem hozott széles körű munkaerő-felvételt: a munkavállalók iránti kereslet továbbra is gyenge, ezért a gazdasági fellendülés még nem érződik kellően a foglalkoztatásban.
A spanyol javulásban fontos szerepet játszik az idegenforgalom: a szektor 2026 második negyedévében 3,18 millió embert foglalkoztatott, ami 5,4 százalékos emelkedés az előző év azonos időszakához képest. Az egyébként lakhatási válsággal küzdő országban a turizmus szállásigénye, a vendéglátás és a személyszállítás bővülése egyaránt hozzájárult a munkahelyteremtéshez.
Ennek ellenére a spanyol munkaerőpiac jelentős szerkezeti problémákkal küzd. Az ország északi és középső területeinek gazdasága jellemzően alacsonyabb munkanélküliséggel működik, mint a déli régióké, ahol nagyobb szerepet kap az idegenforgalom és a vendéglátás.
A kontinens más országaiban is ellentétes folyamatok zajlanak. Görögországban egy év alatt 8,8-ról 7,4 százalékra csökkent a munkanélküliség, ami a munkaerőpiaci helyreállás folytatódására utal. Franciaországban ezzel szemben 7,8-ról 8,2 százalékra emelkedett a ráta.
Németországban és Hollandiában egyaránt 4 százalékos munkanélküliségi rátát mértek, vagyis a mutató mindkét országban kevesebb mint fele a franciaországinak. A német adat azonban állatorvosi ló is: a gazdaság egészének viszonylag alacsony munkanélkülisége ugyanis szinte máris magasabbnak tűnik, ha tudjuk, hogy szinte egyetlen iparághoz köthető.
A német autóipar 2026 júniusáig egy év alatt 42 300 munkahelyet veszített, a foglalkoztatottak száma pedig 2005 óta nem látott alacsony szintre süllyedt. Az alkatrész- és tartozékgyártóknál 7,6 százalékkal csökkent a foglalkoztatás, míg a jármű- és motorgyártóknál 6,1 százalékos volt a visszaesés.
A leépítések tehát nem csupán a legnagyobb autógyártókat érintik, hanem végiggyűrűznek az egész beszállítói láncon.
Éppen a német példa miatt érdemes óvatosan értelmezni az országos munkanélküliségi mutatókat. Egy kedvező összesített adat nem zárja ki, hogy egy korábban meghatározó iparágban komoly szerkezeti átalakulás, tömeges leépítés és a beszállítói vállalkozásokat is veszélyeztető visszaesés zajlik – ami a jövőben várhatóan mélyülni fog.
Magyarország besárgult
Magyarországon 2026 augusztusában 4,7 százalékos munkanélküliségi rátát mértek, ami 0,2 százalékponttal magasabb az előző havinál, és 0,4-gyel haladja meg az egy évvel korábbi értéket. A KSH október 12-én közzétett összeállítása szerint ez a mutató a tizedik legalacsonyabb volt az EU-ban.
Ha gyorsan összevetjük az adatokat a visegrádi országokéival, már árnyaltabb a kép. Csehországban 3,2, Lengyelországban 3,4, Szlovákiában pedig 5,7 százalék volt a munkanélküliség. Magyarország tehát Szlovákiánál kedvezőbb, a cseh és a lengyel értéknél viszont magasabb rátával szerepel a statisztikában.
A magyar mutató romlása mindenesetre aggasztó.
A hazai adatok ugyanis arra figyelmeztetnek, hogy az alacsonyabb munkanélküliség nem feltétlenül jelent javuló foglalkoztatási helyzetet. A KSH szerint 2026 júniusa és augusztusa között átlagosan 4,655 millió ember dolgozott,
24 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. A belföldi elsődleges munkaerőpiacon foglalkoztatottak száma ugyanezen időszakban 36 ezerrel csökkent.
Ez azért fontos különbség, mert a munkanélküliségi ráta az aktívan munkát keresők helyzetét mutatja, nem pedig a teljes foglalkoztatási helyzetet. A foglalkoztatás visszaesése, a munkaerőpiacról való kilépés és a megfelelő állások hiánya ugyanis a munkanélküliségi mutatónál is kedvezőtlenebb képet fest.
***
Kapcsolódó: