A Fehér Ház gazdasági szükségszerűségként próbálta eladni az orosz dízel amerikai importját, a megállapodás valódi jelentősége azonban geopolitikai volt: Trump ezzel kezdhette volna meg az Oroszország elleni szankciós rendszer lebontását. A kísérlet egyelőre kudarcba fulladni látszik, mivel az amerikai demokraták jogi és politikai ellenállása megbéníthatja az üzletet. Nem jó hír ez Trumpnak, nem jó az Egyesült Államoknak – és különösen nem jó a világpiacnak.
Kategória: Energia
Atom Ani kalandjai Washingtonban
Dióhéjban: Orbán Anita elutazott Washingtonba, hogy aláírja az Orbán Viktor által kezdeményezett együttműködési megállapodásokat. Nem ment egyszerűen, de ez nem az Orbánokon múlt. A vége teljes siker, mondja ezek után valaki, hogy nincs konszenzus Magyarországon.
Trump Zelenszkij fejét követeli
Az amerikai–orosz dízelalkuval felgyorsultak a háború lezárását célzó erőfeszítések. Ahogyan Ukrajnának, úgy Európának sem osztottak már megint lapot. Trump megunta a rá eddig sem jellemző udvariaskodást: kérés helyett már fenyegeti Zelenszkijt, hogy fejezze be az orosz kőolajfinomítók elleni támadásokat. Ha nem, vége az amerikai támogatásnak – és azzal záros határidőn belül a háborúnak is.
Irán átka: olcsóbb az űrbe feljutni, mint egy tankert bérelni
Egy olajszállító tanker bérlése az Egyesült Államokból Kínába már 80 millió dollárba kerül, többe, mint egy SpaceX-rakéta indítása. Az iráni háború és a hajóhiány történelmi csúcsra pörgette a fuvardíjakat: a globális olajpiac egyre rosszkedvűbb.
A szankciók halála: az orosz dízel menti meg Trumpot
Trump feloldotta az orosz dízelre vonatkozó szankciókat, miután megállapodott Putyinnal az üzemanyag világpiaci értékesítéséről. Az amerikai elnök az iráni háború miatt megugró energiaárakat fékezné a novemberi időközi választások előtt, a deal azonban Moszkva háborús bevételeit is jócskán növelni fogja. A szankciós politika leglátványosabb bukása már maga a végjáték?
Dízelválság: Trump bezsarolta az európaiakat
Az európai stratégiai dízeltartalékokat éppen azért tartják, hogy válság esetén legyen mihez nyúlni. Most válság van, Európa tehát hozzányúl. Csakhogy nem egészen úgy, ahogy eredetileg tervezte. Washington ugyanis exporttilalommal fenyegette meg, ha nem dob piacra több üzemanyagot. Az energiabiztonság Trump-féle változata meglehetősen egyszerű: add oda, amid van, aztán majd meglátjuk, mit kapsz vissza. Eddig működik.
A gázpiac felrúgta a szabályokat, Európa megint bajban van
Európának rengeteg gáztárolója van, csak éppen egyre nehezebb megtölteni őket. Az orosz vezetékes gáz kiesése után a kontinens az LNG-től függ, annak térnyerésével azonban az országok egy globális piacon kénytelenek versenyezni a gázért – és aminek egyik első áldozata éppen a hagyományos nyári betárolási üzlet lett. Meglepetés: Magyarország a többi tagállamhoz képest jó helyzetben van. A kereskedelmi készletek mellett jelentős állami tartalékok is rendelkezésre állnak. A fránya orosz gáznak köszönhetően.
A nagy európai dízelpara
Ursula von der Leyen úgy rácsapott a pánikgombra, hogy Washingtonig hallatszik a vészcsengő. Egyébként teljesen jogosan: ha Trump azzal a gondolattal kacérkodik, hogy elzárja a dízelexportot, abba igen gyorsan belerokkanánk.
Milyen szankciók? Kína és Irán kiröhögi a dollárt
Irán és Kína az elmúlt években úgy döntött, hagyják a fenébe a dollárra épülő és általában pénzforgalmat igénylő adok-veszek rendszert. Visszatértek a jó öreg cserekereskedelemhez, innen olaj, onnan, amit csak akarsz. Szankciók és pénzügyi szigor a fasorban sincs, az üzlet pedig virágzott. Egészen a tengeri blokádig.
Lehet még fokozni az üzemanyagválságot
Az iráni blokád alatt álló Hormuzi-szoros után a húszik tesznek róla, hogy a Vörös-tenger déli kapujánál is káoszba fulladjon a kereskedelem. Pláne úgy, hogy Szaúd-Arábia leállította a szárazföldi olajvezetékét is. Washington egyelőre hírszerzési támogatással segíti Rijádot, de ha az olajár tovább emelkedik, egyre nehezebb lesz megindokolni, miért nem lép katonailag is. Trump élete egyik legnehezebb döntése előtt áll: mennyit ér hazavágni a globális energiapiacot?
Szankciós bukta: végül mindig a piac diktál
Washington előbb büntetővámmal, majd egy kereskedelmi alkuval próbálta rávenni Indiát, hogy mondjon le az orosz olajról. Újdelhi egy időre vissza is vett az import tempójából, de amikor a Hormuzi-szoros válsága veszélybe sodorta az ázsiai ellátást, újra Moszkva felé fordult, hogy aztán történelmi csúcsra pörgesse a vásárlást. Trump tiltásra épülő politikája éppen az első olajválságig tartott.
Nem az olaj fogyott el, a világ ért véget
A Hormuzi-szorosban zajló dráma maga a globalizált energiarendszer szétesése. A válság szétgyűrűzése világszintű átalakulást hordoz magában, és a sokk feldolgozásához már kevés az alkalmazkodás: újratervezésre és teljes energiaellátási átrendeződésre lesz szükség.