Ukrajna gyakorlatilag kifogyott a Patriot elfogókból, ezért az orosz rakéták lelövése helyett azok indítóállásait támadná. Ehhez azonban olyan Starlink-kapcsolatra lenne szüksége, amely Oroszország mélyén is működik. Plusz Elon Musk és Donald Trump beleegyezésére, ők azonban nem rajonganak az ötletért.
Kijev egyre kétségbeesettebben keresi a megoldást légvédelmi problémájára. Miután Zelenszkij is megértette, hogy hiába kér, nem kap Patriot rakétákat az Egyesült Államoktól, most Elon Musknál próbál lobbizni. Azt szeretné elérni, hogy a techcsászár engedélyezze a Starlink használatát olyan támadó drónokon, amelyek akár 200 kilométer mélyen is képesek lennének oroszországi katonai célpontokat, mindenekelőtt a ballisztikus rakéták indítóállásait támadni. Az ukrán elnök már júliusban, washingtoni találkozóján igyekezett megpuhítani az ügyben Donald Trumpot, az azonban finoman szólva sem mutatott érdeklődést az új ötlet iránt.
Pedig a kijevi gondolat jó: ha nincs elegendő elfogórakéta az orosz ballisztikusok ellen, akkor magát a kilövőrendszert kell támadni, vagyis az indítóállásokat és az azokhoz kapcsolódó logisztikai infrastruktúrát kell megsemmisíteni, még mielőtt a rakéták elindulnának.
A probléma az, hogy az ukránoknak ehhez mélységi, Zelenszkij szerint „maximum” 200 kilométerre behatoló dróncsapásokat kellene végrehajtani Oroszország területén. A precíziós támadásokhoz a drónokat pedig az ukrán vezetés (kizárásos alapon) Elon Musk Starlink-rendszerével szeretné összehangolni.
Ismerve Musk rettegését attól, hogy technológiája egyszer eszkalálni fogja a háborút, a válasza nagyjából borítékolható. A Starlink közvetlen, az orosz határon messze túlnyúló alkalmazása ugyanis azonnal kilépne az eddigi hadászati kommunikációs infrastruktúra keretei közül.
Ez pedig egészen más politikai kockázatot jelent, mint amikor a rendszer ukrán területen működő drónokat támogat.
Zelenszkij nem véletlenül környékezte meg először Trumpot. Musk jóváhagyását Washingtonból sokkal könnyebb lenne megszerezni, mint diplomáciai úton. Az amerikai elnök azonban jól ismeri a milliárdost: a SpaceX főnöke kezdettől fogva támogatta Ukrajna Starlink-használatát (ő mentette meg a hadsereg kommunikációs infrastruktúráját a műholdas rendszerrel), de következetesen megtagad minden olyan segítséget, amely szerinte ellenőrizhetetlen eszkalációhoz vezethet. Így korlátozta 2022-ben a Starlink használatát egy, a Krímben tervezett ukrán műveletben, s ugyanígy akadályozta meg, hogy az orosz hadsereg illegálisan használja rendszerét.
A történet kellemetlenségét fokozza, hogy Zelenszkijnek nem kellett volna egyenesen Trumphoz fordulnia, ha hatalmas felzúdulást kiválta nem rúgja ki a közelmúltban védelmi miniszterét. A drónháború zsenijeként emlegetett Mihajlo Fedorov ugyanis igen jó kapcsolatot ápol az amerikai technológiai szektorral, így a SpaceX vezérével is. Ő érhette volna el a legnagyobb sikert, ám kirúgása alkupozícióit is gyengítette. Bár a hírek szerint éppen az Egyesült Államokba készül, hogy ukrán start upoknak kalapozzon, Musk nem fog vele találkozni, a Starlink-projekt kérdése pedig (immár csak volt miniszterként) bele sem fért az utazótáskájába.
Eszkalációs dilemma
Egyfelől az ukrán terv valószínűleg működne – bár nem helyettesíti a Patriotokat, a Starlink-vezérelte drónok hatékonyan apríthatnák még az oroszok saját térfelén a ballisztikus rendszereket. Másfelől teljesen érthető az iráni háborúval amúgy is mellényúló, azt lassan végtelen konfliktussá nyújtó amerikai elnök és a SpaceX-főnök húzódozása is. Komoly eszkalációs kockázatot hordozna magában, ha az Egyesült Államok (és ez esetben már lényegtelen, hogy maga a Pentagon vagy egy Pentagonnal együttműködő magánvállalat csinálja) aktív szerepet vállal a mélyen Oroszország belsejében végrehajtott mélységi csapásokban. Más oldalról: míg Kijev (és az európaiak) az utóbbi hónapokban az új technológiákra és új csapásmérési lehetőségekre hivatkozva ismét a háború „győzedelmes” befejezését, de legalábbis az esetleges béketárgyalások ukrán dominanciáját hirdetik, Washington csak azt érzékeli, hogy Kijev újabb és újabb fegyvereket kér tőle, anélkül, hogy valós áttörést látna a háborúban.
Trump pedig egyre türelmetlenebb: nem fordít ugyan hátat Ukrajnának, de újabb kötelezettségvállalásokat sem tesz a konfliktusban, amelyet nem ő kezdett el, de lezárását már az elnöki kampányában is prioritásként kezelte. Ráadásul
az iráni háború már nem csak Washington fegyverkapacitását kezdi amortizálni, hanem az elnök politikai tőkéjét is:
a legújabb közvélemény-kutatások szerint népszerűségi mutatója 33 százalékon áll, ami abszolút mélypontot jelent hivatalba lépése óta. Mivel a félidős választások néhány hónap múlva esedékesek az Egyesült Államokban, a társadalomban pedig igen erős az igény a „végtelen háborúk” lezárására, illetve el sem kezdésére, Zelenszkij a lehető legszerencsétlenebb pillanatban kezdett el Patriotokat vagy harci alkalmazásra Starlinket követelni.
Az ukrán problémát nem a drónok hiánya okozza: az ország gyakorlatilag nagyhatalommá vált a dróngyártás és alkalmazás területén. A hiányzó láncszem ezúttal az a technológia, amely lehetővé teszi a drónok nagy távolságú, pontos (és zavarásálló) alkalmazását. Ez olyan képesség, amit Kijev nem tud egyik napról a másikra saját rendszerrel pótolni, de még a mesterséges intelligenciát a hadiiparba öntő, az amerikai fegyverrendszereket és az ukrán hadsereget egyaránt a keblére ölelő Palantir sem tud maradéktalanul megoldani.
Musk pedig nem fogja. Amikor Fedorov a napokban az X-en méltatta őt a Starlink háborúban nyújtott segítségéért, a milliárdos szűkszavúan annyit válaszolt: „Megpróbálok helyesen cselekedni. Remélem, hamarosan béke lesz”.
Nem tett ígéretet a Starlink oroszországi használatának engedélyezésére, és nem jelezte azt sem, hogy támogatná a kérést.
A körülmények egyértelműen arra utalnak, hogy az iráni háborúval párhuzamosan Trumpot egyáltalán nem érdekli az, hogy Ukrajna már a háború következő szakaszát tervezi (hathatós amerikai segítséget remélve hozzá). Kijev egyre kellemetlenebbé válik Washington számára, amely a háborúból kifelé vezető utat keresi, elsősorban saját maga számára. Minden további olyan segítség, amely még az eszkaláció lehetőségét is magában hordozza, ennek a célnak mondana ellent.
***
