Tajvan tőzsdéje történelmi csúcsokat ostromol, emögött azonban mindössze egyetlen elmélet áll: a mesterséges intelligencia korlátlan növekedési ígérete, amelyet a szigeten a világ chipbérgyártója, a TSMC dominanciája betonoz be. Erre épül minden. A sziget gazdasága egy globális fogadóirodára hasonlít, ahol az összes befektetési döntés a mesterséges intelligencia vetületében értelmezhető.
Címke: Big Picture
Havanna utolsó nyara
Több mint száz évvel Kuba függetlenségének kikiáltása után a szigetország ismét ugyanazzal a dilemmával találja szemben magát, mint 1902-ben: hogyan őrizheti meg a szuverenitását egy olyan helyzetben, amikor a gazdasági túlélése éppen attól a hatalomtól függ, amely a legerősebb nyomást gyakorolja rá? Trump új Kuba-politikája hidegháború utáni hidegháborút teremt.
Világrend két gravitációs ponttal
A globális rendszer a jelek szerint nem szélesedik, hanem szűkül: a középhatalmak mozgástere látszólag nőtt a hidegháború után, valójában csupán egy átmeneti gazdasági és geopolitikai lehetőséget használtak ki. Az Egyesült Államok és Kína közben ugyanazon rendszer feletti ellenőrzés jogáért verseng, ami előbb-utóbb minden köztes szereplőt választási kényszerbe hozhat.
Peking főpróbát tart Tajvan előtt
Amíg a világ a Hormuzi-szorosra figyelt, addig Kína valami sokkal fontosabbat tesztelt: miként lehet túlélni egy amerikai szankciós háborút. Peking megalkotása óta először aktiválta saját „blocking statute” rendszerét, és ezzel új korszakot nyitott a globális pénzügyi hidegháborúban.
Multipoláris világ helyett geopolitikai szétesés
A Kreml még néhány éve is a leendő multipoláris világrend egyik központjaként tekintett magára, most azonban úgy tűnik, hogy Oroszország egy új pólus építése helyett elveszíti a saját geopolitikai övezeteit. Amíg Moszkva Ukrajnában ragad, addig Törökország a Kaukázusban érvényesíti az érdekeit, Peking pedig ránehezedik az orosz Távol-Keletre.
Az OPEC-válság geopolitikai hatásai
Az Emírségek már nem egyszerűen „csak” több olajat akar exportálni, regionális pénzügyi, logisztikai és energetikai központtá próbál válni, miközben saját benchmarkot, kereskedelmi hálózatokat és geopolitikai mozgásteret épít Ázsiában. Az OPEC-ből való kilépés ennek a stratégiának az egyik lényeges állomása.
Energiaháború: Európa új kockázati rendszere
Az Európai Unió végleg le akarja zárni az orosz energiahordozók korszakát, de ezzel nem szabadul meg a függőségtől, csupán átrendezi azt. A leválás ára egy összetettebb, kiszámíthatatlanabb energiarendszer a geopolitika, a piac és a belső kohézió együttes kockázati tényezőjével együtt.
Kanada az EU küszöbén: fantázia vagy reális jövőkép?
Egy észak-amerikai ország az Európai Unióban? A kérdés már nem provokáció. Kanada esete ugyanis a legveszélyesebb precedenst teremtheti meg azzal, hogy Európa a saját tagállamai szövetsége helyett globális politikai térré válik.
A geopolitika felzabálja a globalizációt
Sok évtizeden át úgy tűnt, hogy az országok közötti gazdasági összefonódás felülírja a nagyhatalmi logikát. Mostanra ennek az ellenkezője rajzolódott ki: a geopolitika visszavette az irányítást, a globalizációt pedig a saját eszközévé alakította.
A világvége gazdaságtana
A Szilícium-völgy versenyt fut az idővel, hiszen a mesterséges intelligencia köré épített gazdasági modell egyetlen alapfeltételezésre, a globális stabilitására épült. És éppen ez az, ami napjainkban látványosan és gyorsan omlik össze. Az MI-forradalom emiatt inkább vakmerő pénzügyi és geopolitikai kísérletnek tűnik, megjósolhatatlan kimenettel és következményekkel.