Szaúd-Arábia, Törökország és Pakisztán közös védelmi megállapodása még nem jelenti egy hirtelen megalakuló „iszlám NATO” születését, de bivalyerős jele annak, hogy az Egyesült Államok biztonsági szerepvállalásának megingása mennyire átformálja a közel-keleti biztonságpolitikákat.
Címke: iráni háború
Trump arca és az iráni banánhéj
Az amerikai benzinárak magasak, az elnök népszerűsége alacsony. Nem a legjobb kilátások a félidős választások előtt, pláne úgy, hogy Trump csak rosszul tud kijönni az iráni balhéból.
Miért nem tud Amerika kiszállni a háborúkból?
Vietnam, Irak, Afganisztán. Három különböző konfliktus, három különböző korszak, mégis ugyanaz a forgatókönyv: egy gyorsnak ígért beavatkozásból egy-két évtizedes konfliktus lesz. Miért? Mert az amerikai intézményrendszer politikailag biztonságosabbá teszi egy kudarcba fulladt háború folytatását, mint annak lezárását.
Irán túszul ejti a világgazdaságot
Irán folytatja diplomáciai elrettentését: immár egyenesen Washington öbölbeli szövetségeseit fenyegeti nyíltan megtorlással. Ha újabb amerikai csapások érik az iráni infrastruktúrát, célkeresztjébe kerülnek a térség olajmezői, finomítói, villamosenergia-hálózatai és vízellátó rendszerei. Vagyis olyan gazdasági kockázatot teremt, amely még Trumpot is tárgyalóasztalhoz kényszerítheti.
És az MI végül megnyomja a nagy piros gombot
A mesterséges intelligencia alkalmazása a hadviselésben ezernyi veszélyt rejt. Mind közül a legnagyobb, hogy túlgyorsítja a katonai döntéshozatalt: papíron ugyan továbbra is az ember diktál, a valóságban a gép reakcióidejével szemben már nem marad ideje mérlegelni. Ez nem a legjobb hír a nukleáris csapásmérő rendszerek világában.
Az olajhorror leghangosabb sikolya
A Hormuzi-szoros lezárása nem egyformán sújtotta a délkelet-ázsiai országokat. Bár a nemzetközi figyelem Indonézia összeroppanó valutájára összpontosult, a legsúlyosabb gazdasági és társadalmi következményeket a Fülöp-szigetek szenvedte el.
Patriot-dilemma: csak egy maradhat
Az iráni háború oly mértékben emészti fel az amerikai légvédelmi készleteket, hogy az Egyesült Államok döntési helyzetbe került. Melyik szövetséges élvezzen elsőbbséget: Izrael vagy Ukrajna? Vagy a végén egyik sem?
Csapdában az Öböl-államok
Az iráni háború alapjaiban kérdőjelezte meg azt a biztonsági modellt, amelyre a Perzsa-öböl monarchiái az elmúlt évtizedek gazdasági felemelkedését építették. Bár az Egyesült Államok a térség első számú katonai partnere, Rijád, Abu-Dzabi és Doha ma már kevésbé akarja kizárólag Washingtonra bízni a jövőjét – ahogyan a másik oldal, Kína sem opció számukra.
Peking főpróbát tart Tajvan előtt
Amíg a világ a Hormuzi-szorosra figyelt, addig Kína valami sokkal fontosabbat tesztelt: miként lehet túlélni egy amerikai szankciós háborút. Peking megalkotása óta először aktiválta saját „blocking statute” rendszerét, és ezzel új korszakot nyitott a globális pénzügyi hidegháborúban.
Az OPEC-válság geopolitikai hatásai
Az Emírségek már nem egyszerűen „csak” több olajat akar exportálni, regionális pénzügyi, logisztikai és energetikai központtá próbál válni, miközben saját benchmarkot, kereskedelmi hálózatokat és geopolitikai mozgásteret épít Ázsiában. Az OPEC-ből való kilépés ennek a stratégiának az egyik lényeges állomása.