Irán túszul ejti a világgazdaságot

Irán folytatja diplomáciai elrettentését: immár egyenesen Washington öbölbeli szövetségeseit fenyegeti nyíltan megtorlással. Ha újabb amerikai csapások érik az iráni infrastruktúrát, célkeresztjébe kerülnek a térség olajmezői, finomítói, villamosenergia-hálózatai és vízellátó rendszerei. Vagyis olyan gazdasági kockázatot teremt, amely még Trumpot is tárgyalóasztalhoz kényszerítheti.

Az olajhorror leghangosabb sikolya

A Hormuzi-szoros lezárása nem egyformán sújtotta a délkelet-ázsiai országokat. Bár a nemzetközi figyelem Indonézia összeroppanó valutájára összpontosult, a legsúlyosabb gazdasági és társadalmi következményeket a Fülöp-szigetek szenvedte el.

A világ adósságtérképe 2026-ban

Az államadósság önmagában nem mondja meg, hogy egy ország pénzügyileg mennyire sebezhető. Japán például a 204 százalékos GDP-arányos adóssága ellenére stabilabb helyzetben lehet, mint számos kisebb állam, viszont Olaszország vagy Franciaország nemigen találja az egyensúlyt a növekedés, a jóléti kiadások és a költségvetési fegyelem között.

Energiaháború: Európa új kockázati rendszere

Az Európai Unió végleg le akarja zárni az orosz energiahordozók korszakát, de ezzel nem szabadul meg a függőségtől, csupán átrendezi azt. A leválás ára egy összetettebb, kiszámíthatatlanabb energiarendszer a geopolitika, a piac és a belső kohézió együttes kockázati tényezőjével együtt.

Hordók a jövőnek: miért halmozza fel Kína az olajat?

A világ olajpiaca gyanakodva figyeli Kínát: a második negyedévben a globális készletfelhalmozás 90 százalékáért a keleti óriás felelt. Egyelőre csak találgatni lehet, miért csinálja ezt Peking – és hogy meddig folytatja.